Milliárdos beruházások a debreceni műszaki-természettudományi képzések fejlesztéséért

Ülésezett a Debreceni Egyetem szenátusa, a június 20-i tanácskozás főbb mozzanatai az unideb.hu beszámolója alapján:

• megújul és új épületszárnnyal bővül a Műszaki Kar campusa, amely a jelenlegi gépészmérnöki, mechatronikai képzés mellett a villamosmérnöki képzésnek is otthont ad majd; mintegy 6,5 milliárd forint értékben újítják fel a természettudományi képzéseket kiszolgáló kémiai épületet, valamint létrehoznak egy járműipari kutató és oktató laboratóriumot; ezek mellett a kormány 5 éven keresztül támogatja évi 200 millió forinttal a műszaki képzés humánerőforrás-fejlesztését; 
• átvette dékáni megbízását Bánáti Diána (Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar), Szikora Veronika (Állam- és Jogtudományi Kar), Hajdu András  (Informatikai Kar); Bánáti Diána a Táplálkozástudományi Intézet igazgatói feladataira is megbízást kapott;
• a szenátus döntött a 2019/2020. évi képzési program elfogadásáról, támogatta több új képzés (köztük a digitális fogászati technológus alapképzési szak létesítésére, valamint a járműmérnöki alapképzési szak, a villamosmérnöki mesterképzési szak és az alkalmazott muzeológia szakirányú továbbképzési szak) indítására vonatkozó javaslatot;
• elfogadták a Debreceni Egyetem részvételével működő gazdasági társaságok 2018. évi működéséről szóló beszámolót, mint Bács Zoltán elmondta, a 29 vállalatnak összesen 8,2 milliárd forint bevétele volt az előző évben, amelyből 6,2 milliárd forint, azaz bevételek 75 százaléka a többségi egyetemi tulajdonban lévő cégekhez kapcsolódik; az adózott eredmény összértéke 468 millió forint volt, amelynek 95 százaléka kapcsolódik a többségi tulajdonú egyetemi vállalatokhoz;
• támogatták a Neumann János Egyetem szolnoki Gazdálkodási Karának a Debreceni Egyetembe történő beolvadásának végrehajtására vonatkozó javaslatot; az új egység nem karként, hanem képzési helyként, Debreceni Egyetem Szolnok Campus néven integrálódik, a tervek szerint a meglévő gazdaságtudományi szakok mellett műszaki és egészségtudományi képzések is indulnak majd;
• létrehozták a műszaki innovációért és képzésfejlesztésért felelős rektorhelyettesi pozíciót, az Innovációs Ökoszisztéma Központ kivált a kancellária szervezeti egységei közül és egyetemi szolgáltató szervezeti egységként folytatja működését; a Kutatáshasznosítási és Technológiatranszfer Központ szintén kivált a kancelláriából, és az Innovációs Ökoszisztéma Központba olvadt;
• létrejött az Onkoradiológiai Klinika, az Onkoradiológiai Tanszék, illetve a szenátus döntése szerint az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési grémiumok vezetőit a jövőben a Klinikai Központ elnöke nevezi ki.