Jön a hajdúhadházi rackaszalámi!
Átadták azt a vágóhidat és feldolgozóüzemet, ahol a helyben tenyésztett állatok húsából prémium minőségű termékeket állítanak elő a jövőben Hajdúhadházon. Az üzemben nemcsak a városi, hanem a környező településen élő gazdálkodók is vágathatnak majd – hangzott el a május 18-i ünnepélyes átadón.
Az önkormányzat az elvárások terén önfenntartóként megfogalmazott projekt megvalósítására több mint 260 millió forint vissza nem térítendő belügyminisztériumi támogatásban részesült.
A 2016 novemberében elindított beruházás két ütemben valósult meg, és idén április végén, a működési engedély megszerzésével zárult le. Ennek birtokában immár kezdődhet a rendeltetésszerű, biztonságos és sikeres működés.
Mint Csáfordi Dénes, Hajdúhadház fideszes polgármestere kiemelte, nagyon hosszú, komoly munka eredményeként a térségben is hiánypótlónak számító komplexumot adtak át. – Hajdúváros vagyunk, ahol korábban egyértelmű volt a napjainkra feledésbe merült állattartás. Ez azonban nem azt jelenti, hogy így is kell maradnia. Azon adottságokat kell alapul vennünk, amelyek évszázadokon keresztül megélhetést nyújtottak az itt élőknek. Először 20-30 egyedes rackanyájat hoztunk Hajdúhadházra komoly legelőterület nélkül, ismerkedve az állattartással. Jelenleg háromszáz egyed számú a nyáj, megvan a közösségi állattartás lehetősége is, lehet csatlakozni. A munkát nagyban segíti, hogy egy éve „visszatért” 1700 hektárnyi, legeltetésre használható Natura 2000-es terület – mondta.
Az elképzelésük az, hogy a rackahúsból prémium minőségű kolbászokat, szalámikat készítenek, ami – Csáfordi Dénes szerint – a 2010-ben felállt új önkormányzati vezetés aktív, vállalkozó szellemét tükrözi, szeretnének ugyanis egyfajta zászlóshajószerepet betölteni a város életében.
Tasó László (Fidesz-KDNP) országgyűlési képviselő köszöntőjében kijelentette, az elmúlt években az összefogás eredményeként olyan lépéseket tudtak tenni, amelyek az erős hajdúvárosok közé emelték Hajdúhadházat. – Különbözni akartak attól, amit korábban „rájuk sütöttek”. Óriási jelentősége volt a sikerben a közfoglalkoztatási programnak, hiszen hatalmas mértékben javult a közbiztonság, s az emberek visszaszoktak a munka világába. Az itt élő közel 4 ezer roma nagy része felvette a ritmust és nem segélyekért, hanem munkáért áll sorba – közölte.
Oravecz Márton, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnöke elmondta, a kis kapacitású vágóhíd megépítése példája annak, hogy nagyot álmodni kicsiben is lehet és érdemes. – A húsipari termékek globális dömpingjében bátorság kellett egy olyan húsfeldolgozó létrehozásához, mely a mennyiség helyett a minőségre helyezi a hangsúlyt. Ezt a minőséget a gazdálkodás garantálja, mely az állattartó hagyományainkat őrzi tovább.
Az üzemeben hetente 50 állatot lehet majd levágni, feldolgozni, de ha a kapacitás megkívánja, akkor bővítik a vágóhidat. A beruházás 8-10 embernek ad munkát.
