Beszólt a Jobbik és a Mi Hazánk a Hit Gyülekezetének Debrecenben

Megszavazta a debreceni közgyűlés december 20-án, hogy a városban mintegy ezer hívővel rendelkező Hit Gyülekezete határozatlan időre, ingyenes hasznosításba kapjon egy 276 négyzetméteres belvárosi ingatlant. Ugyanakkor az egyházat szektának nevező Jobbik és a Mi Hazánk egyáltalán nem értett egyet a döntéssel, amivel kapcsolatban – igaz, nem vallási megközelítésből – más ellenzéki képviselőknek is voltak fenntartásai.

Már nem ellenség?

Papp László (Fidesz–KDNP) polgármester a Hit Gyülekezetéhez kapcsolódó, a Cívishíren már ismertett előterjesztés kapcsán leszögezte, a Gambrinusz köz 28/A alatti ingatlan évek óta üresen áll, leromlott állapotú, a bérleti jog hosszú ideje piacképtelen. Ezért az önkormányzati tulajdonú Cívis Ház Zrt-nek (vagyis az ingatlan kezelőjének) nem okozna jelentős anyagi veszteséget az ingyenes átengedés. 

Kőszeghy Ábel (Jobbik) frakcióvezető és Gondola Zsolt (Civil Fórum) nem nagyon értették, hogy egy ekkora belvárosi helyiség miként nem talál bérlőre a meghirdetett havi 200 ezer forintos áron, bár az kiderült, hogy jelentős, a gépészetet is érintő felújításokra lenne szükség (ezt az egyház magára vállalta). 
Kőszeghy Ábelnek azonban ez a kisebbik baja.

– Nagyon-nagyon nem támogatom, hogy a Hit Gyülekezetének bármit ingyen a rendelkezésére bocsássunk. Szerintem ez egy szekta, nem egyház. S a véleményemmel nem vagyok egyedül. Ha fizetnek a helyiségért, nem vagyok az előterjesztés ellen, de Debrecen városának nem kötelessége ingyen odaadni egy havi több százezer forint bérleti díjú ingatlant

– hangsúlyozta. Hozzátette: 1999-ben a Fidesz az Országgyűlésben még „SZDSZ-közeli, korrupciógyanús bűncselekményekkel vádolható vallási szervezetnek” nevezte a Hit Gyülekezetét. Nem érti – jegyezte meg –, miként válhatott a korábbi ellenségből a történelmi egyházak szintjére emelkedő vallási szervezet.

Párttársa, Herpergel Róbert pedig tiszteletlenségként értelmezte, hogy a Hit Gyülekezete nem képviseltette magát a közgyűlést megelőző bizottsági ülésen, így nem kérdezhette őket a belvárosban tervezett tevékenységükről. 

Ez utóbbival Madarasi Istvánnak (MSZP) is gondja volt, bár részéről – fejezte ki – minden olyan szervezet nyugodtan gyakorolhatja a hitét, amelyik betartja a törvényeket és az emberek javát szolgálja. 

Presbiterek visszaszól

A közgyűlésen szót kapott Móricz Péter, a Hit Gyülekezetének debreceni presbitere, aki már 30 évvel ezelőtt csatlakozott az egyházhoz. Közlése szerint régóta figyelték az ingatlant, amelyben a keresztény, a nemzeti és a családi értékek népszerűsítését végeznék sokféle formában. Azért a végén odaszúrt a történelmiségüket (a Hit Gyülezetét 1979-ben alapították – a szerk.) kritizáló Jobbiknak: – A Hit Gyülekezete Jobbik előtt is létezett és szerintem utána is létezni fog – mondta, visszautasítva azt, hogy „szekta” lennének.

Ágoston Tibor (Mi Hazánk) erre megosztotta azt a néhány évvel korábbi élményét, amikor egy, a Hit Gyülekezete által fenntartásra átvett hajdúsámsoni általános iskola kapcsán demonstrált a kisvárosban. – A Hit Gyülekezetének „imakommandója” a fejem fölé tartotta a kezét, miközben beszéltem, és azt mantrázták, hogy „Pusztítsd el, Uram, pusztítsd el!". Ezt hívják szektának! 

Papp László (képünkön) arra figyelmeztetett, hogy nem vonná kétségbe az egyház híveinek tisztessségét politikai szempontok alapján, illetve a célozgatások helyett a konkrét kérdések híve, amit az ellenzéki képviselők akár a következő bizottsági ülésen, akár egy kávé mellett feltehetnek a vallási közösségi képviselőinek. A polgármester álláspontja az, hogy a cívisvárosban a Huszár Gál iskolát működtető egyház tiszteletreméltó és példamutató része Debrecen életének. A vita kapcsán megjegyezte, a Kőszeghy által citált 1999-es véleményt „meghaladta az idő”. 

Gondola Zsoltnak nem tetszett, hogy az egyház egy ingyenesen odaadott ingatlanban részben kereskedelmi tevékenységet (könyvárusítás, kávézási lehetőség) folytatna, de az előterjesztést végül az eredeti formában szavazta meg a közgyűlés fideszes többsége.

RaL