Figyelembe vette a debreceni polgármester az ellenzék óhaját

Nettó 85 millió forintos minimális vételáron nyilvános pályázatra hirdeti a Cívis Ház Zrt. a hosszú évek óta bérlő nélkül álló, pusztuló „Lábasházat”. A debreceni közgyűlés június 28-i ülésén határozott erről, ugyanakkor a polgármesternél meghallgatásra találtak az ellenzéki aggályok: a város cég garanciális kikötéssel hirdeti meg az ingatlant.

Elsőként Kőszeghy Ábel frakcióvezető (Jobbik) jelentette ki, hogy inkább a patinás épület megtartásán kellene gondolkodnia. Akár úgy hasznosításba adni a „Lábasházat”, hogy a bérlő – mondta – „lelakhassa” a felújításra szoruló ingatlanra költött pénzét. 

Hozzá csatlakozott Ágoston Tibor (független), aki disszonánsnak érezné, ha például olasz étterem működne a Szabó Magda őseinek egykor otthonául szolgáló házban. Ő is annak a pártján volt, hogy a 84 milliárdos éves büdzsével rendelkező város tartsa meg a „Lábasházat”, keressen állami forrást a 150-200 millió forintosra becsült felújítási költség fedezetére, s hasznosítsa közösségi célra, akár múzeumként, vagy karitatív tevékenységre. 

– Vérzik az ember szíve, hiszen Debrecen nem bővelkedik hasonló épületekben. A történelmi értékeinket mindenáron tartsuk meg, s használjuk méltó célra – kardoskodott Varga Zoltán (DK), aki számára „mindig furcsa” az az indoklás, hogy valami egy városnak nem, tisztán haszonelvű gazdasági társaságoknak viszont megéri. 

Párttársa, Korcsogh György kijelentette: kellemetlen tapasztalat lesz, ha a ház eladását követően a vevő nagy haszonnal tovább értékesíti azt.  

Madarasi István (MSZP) kezdeményezte, hogy kössenek ki a jövőre nézve elővásárlási jogot, míg Balázs Ákos frakcióvezető (Fidesz–KDNP) hangsúlyozta: igenis vannak olyan vállalkozások, amelyek jó gazdaként kezelnek fontos helyi épületeket és szükség van rájuk. – Ha egy vállalkozó ilyen, nagy ráfordítást igénylő műemléki épületet vásárol meg, akkor ott többről van szó, mint anyagi haszonszerzésről. Ez elkötelezettséget mutat, s így a „Lábasháznak” is szép jövője lehet – jegyezte meg.

Köszönte a „korrekt vitát”

Papp László (Fidesz–KDNP) már a vitát megelőzően közölte álláspontját. – Van néhány sikeres példa hasonlóra, mint a Belga vagy a Régi Posta Étterem, amelyek a felújításukat követően beépültek a város mindennapjaiba és a tulajdonos a bevételekből képes finanszírozni a karbantartást. Minden efféle előterjesztésen sokan morfondírozunk, adjuk-e el, ne adjuk az adott ingatlant. Jónéhány olyan épületet tudnék mondani, amelybe az önkormányzatnak kellene befektetni. Az egykori kereskedelmi akadémiára több év alatt egy milliárd, a Bartók teremre 600-800 millió forint ráfordítás szükségeltetne a hosszú távú funkciójuk megtalálása mellett. Minden régi épület gondozását, üzemeltetését viszont nem vállalhatjuk fel, miközben nem reális elvárás azt gondolni, hogy egy bérlő százmilliókat költsön egy nem az ő tulajdonában lévő ingatlanra – érvelt a polgármester.

Majd a vita végén javasolta: a nyilvános pályázati kiírásban az is szerepeljen, hogy a város 26 hónap múlva az értékesítési áron visszavásárolhatja a „Lábasházat”, amennyiben a szerződéskötéstől számított 24 hónapon belül a vevő nem kezdi meg a felújítási munkálatokat. Hozzáfűzte: a 84 milliárdos költségvetés valójában kötött pálya, vért izzadnak, hogy a beruházások beleférjenek a pénzügyi keretekbe a hazai építőipari költségek emelkedése mellett.

Az előterjesztést végül ezzel a módosítással fogadta el a közgyűlés (az elővásárlási jog műemléki épületeknél törvényben biztosított lehetőség az állam és a települési önkormányzatok számára).

A „Lábasházat” Szabó Magda tette híressé a Régimódi történet című regényével, ugyanis a részben a debreceni írónő apai dédnagyanyja, Rickl Mária körül forgó történet a mai Piac utca 39. szám alatti Rickl-házban játszódik, mely ingatlannak a „Lábasház” is a része. S ez fontos részlet: az előterjesztés értelmében nem az utcafronti „Rickl-házat”, hanem az udvar hátsó részén található „Lábasházat” adnák el, miután vevői érdeklődés mutatkozik iránta. A kétszintes, pincézett, összesen 621 négyzetméter alapterületű ingatlan korábban irodaházként, oktatóközpontként működött, míg a mostani ajánlattevő turisztikai célokra használná szálláshely, minőségi melegkonyhás vendéglátóhely kialakításával. Sőt, az írónő és kereskedő ükapja, Rickl József Antal tiszteletére állandó kiállítóhelyet is létrehoznának (a „Lábasházat” 1789-ben vásárolta meg a kereskedő „Rickl-papa”, az utcafronti, klasszicista épület valójában annak bővítése, az 1820-as években húzták fel).

A Cívis Ház Zrt. birtokolta „Lábasház” 2010 óta üresen áll (havi 700 ezer forintért hirdették), műszaki állapota rendkívül rossz, a teljes gépészeti és elektromos rendszer cserére szorul, az épületen néhol a süllyedés jelei láthatók. Egy mindenre kiterjedő felújítás költsége az előzetes becslések szerint 150-200 millió forintba kerülne. 

Az épület éves szinten így is elvisz 1-2 millió forintot (biztosítás, építményadó, épületfelügyelet), míg a további állagromlás megelőzése érdekében sürgősen 5-10 millió forintot kellene rákölteni. Arról nem szólva, hogy a műemléki védettségre tekintettel az Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal akár kötelezheti is az ingatlan tulajdonosát az épület felújítására, helyreállítására, azaz a Cívis Ház Zrt.-nek kellene mélyen a zsebébe nyúlnia.

Ratalics László