Debreceni közbiztonság: nem találnák ki a fájó pontokat

Néhány kritikus megjegyzés is érintette a Debreceni Rendőrkapitányság 2017. évi munkájáról készített beszámolót, amelyet csütörtökön tárgyalt és végül elfogadott a cívisvárosi közgyűlés.

Tegyük hozzá, a képviselők, ha fel is vetettek néhány problémát, alapvetően elismerően nyilatkoztak a közbiztonságról és a rendőrség munkájáról. Ezt persze annak kellett megalapoznia, hogy a bűnüldözők egy sor fontos területen komoly eredményekkel büszkélkedhetnek, ami a hét elején már összefoglaltunk.

Uzonyi Attila rendőrkapitány csütörtökön az ismertté vált bűncselekmények 30, a garázdaságok 18, a testi sértések 10 százalékos csökkenését emelte ki, hangsúlyozva, hogy a lakásbetörések száma évtizedek óta nem volt ennyire alacsony. Megemlítette azt is, hogy tényleg nagyon kevés, 14 rablásról érkezett bejelentés és a feltételezett elkövetőket minden esetben sikerült felderíteni. A Debreceni Rendőrkapitányság vezetője megköszönte munkatársai erőfeszítéseit, megjegyezve, van kollégája, aki tavaly 500 órányi túlmunkát teljesített. Az ezredes várakozása szerint további ugrásszerű javulás nem, de az eredmények szinten tartása elvárható a rendőrségtől. Fontosnak nevezte minél több büntetőügy gyorsított eljárásban történő rendezését. Ez ugyanis lehetőséget teremt arra, hogy bizonyos jogi feltételek teljesülése esetén egy-egy bűncselekmény elkövetőjére napokon belül az ítéletet is kiszabják.

Gyurosovics József megyei főkapitány szintén szót kért. – Amikor 2012-ben átvettem a vezetést, három fő célkitűzésem volt. Nagyon erős rendőri jelenlét, hatékony munka, s mindez szolgálja a harmadik célt, vagyis az emberek elégedettségét a közbizonsággal kapcsolatban a városokban, falvakban – mondta. A dandártábornok azon a módon is igyekezett érzékeltetni a javulást, hogy míg 2010-ben 13 ezren, addig tavaly 5100-an váltak bűncselekmények sértettjévé. Hozzátette: a 100 ezer lakosra jutó bűncselekmények számát tekintve Hajdú-Bihar 19 megye közül a 18. legjobbnak bizonyult.

Fogd el az elkövetőt minél gyorsabban és állítsd bíróság elég minél hamarabb: a főkapitány, akit meg is tapsoltak, ezt tartja a siker receptjének.

Nem nyúlna vissza a pártállami időkhöz 

A beszámolóval összefüggésben felvetés elhangzott, ezekről röviden. 

Papp László polgármester (Fidesz–KDNP) közölte: a Készenléti Rendőrség a volt menekülttábor helyén építkezik, 8 ezer négyzetméteren alakítanak ki bázist a határvadász bevetési osztály számára, ami által tovább nőhet a rendőri jelenlét a cívisvárosban, illetve népszerűbbé válhat a hivatás.

Herpergel Róbert (Jobbik) a Fidesz által „összetákoltnak” nevezte a parlament által 2012-ben elfogadott új Büntető Törvénykönyvet, illetve legszívesebben kitiltaná a városból azokat a szabolcsi vonalon beingázókat, akik a Nagyállomás környékén követnek el jogsértéseket. A képviselő annak is hangot adott, hogy a Kassai úti társasházakban feltűnnek olyanok, akik benyitogatnak lakásokba (besurranók módszere – a szerk.), illetve padokról szólogatnak be járókelőknek. Papp László reagálásában leszögezte: a kitiltás a pártállami időket idéző jogintézmény, amivel nem azonosulna. – Az új Btk esetében ilyen vélemény megfogalmazásához azért kellene jogi diploma, ráadásul a bűncselekmények számának csökkentése azt mutatja, hogy a büntetőjogi környezet is jól működik – vágott vissza.

Ágoston Tibor (független) egy tavaly januári csalási üggyel kapcsolatosan Kósa Lajoson élcelődött. A képviselő nem értette, miként lehetséges utcai pénzváltás során több mint 18 millió forinttal – miként a rendőrségi beszámoló fogalmazott és cikkünkben is említjük – tévedésbe ejteni valakit. Igaz, javította ki magát, Kósa esetében ez már 1300 milliárd forinttal is sikerült… De fontosabb ennél az, amit Ágoston több belvárosi játszótérrel kapcsolatban szóvá tett, hogy mocsok, összetört üvegek borítják a parkokat és kábítószeresek tűnnek fel. Uzonyi Attila elismerte, hogy „vannak problémák” és szavaiból úgy szűrhettük le, a következő hónapokban a rendőrség nagyobb figyelmet fordít erre.

Balázs Ákos frakcióvezető (Fidesz–KDNP) arról beszélt, hogy a kormányzat megerősítette a rendőrséget és ez Debrecenben látható módon hasznosult. Ő azt kérte, többet járőrözzenek a belvárosban és a Nagyerdőn, valamint fordítsanak nagyobb figyelmet a hajléktalanokra.

Kőszeghy Csanád Ábel frakcióvezető (Jobbik) úgy érzékeli, túl sok a belvárosban az ittas, kiabáló hajléktalan. A polgármester erre azzal felelt, hogy a közterületi italozást, a deviáns viselkedést ő maga sem tolerálja, de nem szeretné, ha pusztán azért lépnének fel valakivel szemben, mert nincs fedél a feje fölött. Uzonyi Attila hozzátette: rövidesen visszaállítják a közterületfelügyelőkkel közös, napi szintű járőrözést. 
Ezzel összefüggésben Gyurosovics József megjegyezte: ha egy ekkora városban a hajléktalanok váltják ki a legtöbb reakciót, akkor talán nincs akkora baj. A főkapitány ezzel arra utalt, hogy sokkal jobban főne a fejük, ha rablások, lopások, betörések miatt venné elő a közgyűlés.

Dílerek nyomában

Madarasi István (MSZP) a zebrákon áthajtó kerékpárosokra van kibukva, míg Csikai József (Jobbik) a rongálások nagy látenciáját kifogásolta. Vagyis azt, hogy jóval több ilyen bűncselekmény történik, mint amennyiben eljárás indult tavaly (91). Szerinte hasonlóan nem tükrözi a valóságot a kábítószerrel visszaélések száma (27 terjesztő ellen kezdődött eljárás). Papp Csaba (Fidesz–KDNP) ennek kapcsán azt hangsúlyozta, hogy miközben néhány éve, a dizájnerdrogok térnyerésekor sokan robbanástól tartottak, ma Debrecen nincs az igazán fertőzött zónában. Ez szerinte a rendőrség és a helyi kábítószeregyeztető fórum felvilágosító munkájának is az eredménye. Uzonyi Attila kiemelte, továbbra is fontos feladatként tekintenek a dílerek felderítésére.

Szabó Gyula (Fidesz–KDNP) szeretné, ha mások is merítenének az Epreskerti Általános Iskola példájából, ahol folyamatosan trenírozzák a gyerekeket a kerékpározás szabályaira. Ugyan ő a lakóotthonok környékén erősebb rendőri ellenőrzést szeretne. Uzonyi Attilától erre kapott is ígéretet, bár a rendőrkapitány megjegyezte, napi rendszerességgel viszik haza az elszökött, állami nevelt fiatalokat.

Szilágyi László (Fidesz–KDNP) rendkívül elégedett az iskolarendőr intézményével, mint mondta, már családon belül erőszak miatt is fordult gyermek az egyenruháshoz. 

Ratalics László