Sokat adtak Balmazújvárosnak, mert dolgozni jöttek

Nagyszabású bált rendezett március 24-én a Német Nemzetiségi Önkormányzat Balmazújvároson. A baráti kapcsolatokon életre hívott, immár 600 családot tömörítő közösségnek át sem kellett lépnie a küszöbön, hiszen 2015-ben hagyománaik ápolására saját házat építettek az önkormányzattól kapott telken. A kultúrájára büszke német közösséget és a bál vendégeit Koroknai Imre alpolgármester, majd a nemzetiségi önkormányzat elnöke, Kerekes Péter elnök köszöntötte.

A német kisebbség történetét Sásdi András, a téma szakértője segített áttekinteni a jelenlévőknek.

Előadásában kitért rá: a Kárpát-medence befogadó közösség, ahol sok kiváló elme talált hazára az elmúlt 1000-1200 év folyamán, hiszen Magyarországra folyamatos volt a bevándorlás. Említést tett a német földről betelepített szekelyföldi szászok határőrizeti szerepéről, akiknek jogai egészen 1965-ig, azaz a szocialista Románia közepéig érintetlenül megmaradtak, majd a török korhoz kötődő, a mohácsi csatát követő második nagy német betelepítésről ejtett szót. Kiderült, a balmazújvárosi svábok a Habsburg császár toborzása révén Pfalz tartományból érkeztek a pusztába, földműves parasztokként a majorsági gazdálkodásban hasznosították tudásukat. A svábok asszimilálódtak ugyan, de hagyományaikat megtartották.

1944 sorstragédiája a balmazújvárosi kisebbség életét is beárnyékolta: a szovjet hadsereg retorziós szándékkal gyűjtötte össze a lakosságot: 600-900 főt vagoníroztak, és szállítottak munkatáborba – közülük 133 újvárosi sosem tért vissza. Aki mégis, az kétszer is meggondolta, a jövőben németnek vallja-e magát, hiszen ők nem érezték magukat felelősnek a hitleri szörnyűségekért. Nem mellesleg az akkori magyar kormány egyetemes bűnösnek nyilvánította őket.

– A betelepített németek sokat adtak az országnak, így Balmazújvárosnak is, hiszen dolgozni jöttek. Sok szakma őrzi szakértelműket, szókincsüket a kőművestől a hentesig – fogalmazott Sásdi András.

- BCSH -

Galéria