Debreceni építész remek sikere

Nagyszabású gálaesten jelentették be a 12. Média Építészeti Díja győzteseit, akik a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban vehették át az elismerést vasárnap este.

Tervkategóriában a Csontváry Múzeumot mint zarándokhelyet elképzelő Nartarchitects vette át a 2016-os Média Építészeti Díját, míg a már megvalósult épületek közül Győrffy Zoltán debreceni Szent György temploma lett a győztes - olvasható az MTI-hez hétfőn eljuttatott tájékoztatóban. Idén először a zsűri egy különdíjat is odaítélt. Ezt a Narmer Építészeti Stúdió és a BME Építőművészeti Doktori Iskola által megálmodott Rudapithecus Látványtár nyerte el.

Újra sikerszakma az építészet

Idén rekordszámú, 158 pályázat érkezett a Média Építészeti Díjára. A nemzetközi előzsűri ebből a 158 jelentkezőből válogatta ki a tizenegy döntőbe jutott projektet. A kiválasztott 5 épületet és 6 tervet rövid prezentációkban ismertették a jelöltek a gálaesten. A rendezvény házigazdái Pásztor Erika Katalina, az epiteszforum.hu főszerkesztője, Rózsa Péter, a Klub Rádió főszerkesztő-helyettese és Wesselényi-Garay Andor építészkritikus, egyetemi tanár voltak. A legrangosabb magyar online építészeti napilap, az epiteszforum.hu tizenkét évvel ezelőtt azzal a céllal hozta létre a Média Építészeti Díját, hogy a magyar építészek által megépített épületeket és terveket a nagyközönség is megismerhesse. A szervezők szerint a rekordszámú idei jelentkező azt jelzi, hogy a gazdasági világválságot követő ínséges időszak után 2016-ra az építészet visszatért a sikerszakmák közé Magyarországon.

Puritánságával az Alföldet idézi

A 2015. őszén átadott templomról az epiteszforum.hu többek között így írt egy korábbi cikkében: A kora modern svéd építészet puritanizmusát, ám kompaktságával az Alföldet idéző római katolikus templomot tervezett Győrffy Zoltán Debrecen-Józsán. Maga a templom elsősorban nemes arányú tömegével és sajátos, homogén anyagszerűségével érinti meg a látogatót. Az alacsony mellvédfalú, egyszerű, hegyesszögű sátortetős tömeget harmonikusan egészíti ki az arányaiban vaskosnak tűnő harangtorony építménye. Jó, hogy nem nyúlik a gerinc fölé, mert akkor már agyonnyomná a hajót, így viszont annak természetes párjaként hat. Öntudatlanul is a parasztházak kéményei, sőt, a búbos kemencék juthatnak eszünkbe (talán emiatt is érezzük „melegnek” az épületet), miközben a jobb oldali oldalhajó tömege a toldott tornácos házak archetípusára emlékeztet.