Pártában mentek a túlvilágra a debreceni lányok
A debreceni Nagytemplom mögött található Emlékkert felújítása során a Déri Múzeum régészei több száz éves gyermeksírokat találtak. Számos kuriózum is előkerült az ásatások során. A megelőző régészeti munkálatok során a gyermeksírok és koporsószögek mellett ezüstpénzek is előkerültek a Nagytemplom mögötti Emlékkert felújítása során. A hat gyerekcsontváz vélhetően 500-600 éves lehet, s minden bizonnyal kislányok tetemeire bukkantak. Szabó László, a feltárás vezetője ezt azzal támasztotta alá, hogy a lányok pártát viseltek temetésük idején, ami a későbbi időkben megszínezte a koponyájukat. Debrecenben középkori temetőre, sírra eddig nagyon ritkán bukkantak a múzeum szakemberei – tudta meg a Szabad Föld.
A vénlány élete végéig hordta
A párta a leányok fejét a szüzesség jelképeként övező pánt, melyet a lakodalomig viseltek. A párta már a honfoglalás korában is tartozéka volt a női fejviseletnek. A 13-15. századi folytonosságát régészeti anyag bizonyítja. A 15–18. századbeli leány karika- és előpárták és asszonyi kontypárták a nemesi női viseletben az európai koronka és diadém hatásának megfelelő formai változatokat mutatták. A 17. századi adatok szerint a párta pl. a debreceni közrend leányainak ékessége is volt, paraszti divatja a 18. századtól ismert. A 19. század derekán még pártában esküdött a debreceni menyasszony, de újabb leányfejdíszek, a homlokbársony, a pintli és a koszorú már a 20. század elején általában a párta örökébe léptek. A menyasszonyi fejdíszként használt koszorú sok helyen örökölte a párta nevét is.
