Decemberben az átlagcsapadék duplája esett Hajdú-Biharban

Különleges tél a mostani; minimum két szempontból. Egyrészt a rekord szárazságú és igen meleg nyár után a hosszútávú előrejelzések egy hideg és száraz telet prognosztizáltak, ehhez képest azonban a tél első fele rengeteg esőt és rekordgyanúsan magas átlaghőmérsékletet hozott. Mindehhez még hozzájön az elmúlt hetek éghajlatváltozás-témában megjelent, meg nem alapozott kommunikációja, miszerint a hátralévő életünk leghidegebb tele az idei, ugyanis melegszik a Föld légköre, eltűnik a havas és fagyos tél, a mostani pedig mindannak az előhírnöke. Ezzel szemben mi van, ha Európa nyugati kétharmadán túlra pillantunk? Akár Oroszországban, akár Ázsiában, akár Amerikában sorra dőlnek a hidegrekordok, irgalmatlan havazások nehezítik az életet, százak fagynak meg. Lényegében az egész északi féltekén hideg és havas a tél, kivéve az Eurázsia kontinens legnyugatibb, Európa nevű „félszigetén”. Ebben a téli „katyvaszban” Szegedi Sándorral, a Debreceni Egyetem Meteorológiai tanszékének vezető docensével próbálunk „rendet vágni”.

Akár Közép-Olaszországban

– A klímaváltozásról jó 20 évvel ezelőtt jelent meg az az álláspont, hogy Közép-Európa tele egyre inkább mediterrán jellegűvé válik. Azaz a korábbinál jóval enyhébb és csapadékos lesz. Most egy az egyben megkaptuk a mediterrán jellegű telet, ami a földközi-tengeri éghajlat eddig minden jellegzetességét felvonultatta: december közepe körül volt ugyan egyszer havazás, és néhány napig láthatóak voltak hófoltok, jött viszont enyhe idő és temérdek eső – részletezi a mostani tél sajátosságait Szegedi Sándor, aki gyorsan le is szögezi, szükség van a sok csapadékra, hogy töltődjenek a talaj mélyebb rétegei. Majd az elmúlt másfél hónap hajdú-bihari meteorológiai adataira tér. – Decemberben az átlaghőmérséklet a nulla, mínusz egy Celsius-fok helyett plusz 2-3 fok volt, délen a magasabb értékkel. Bő két-három fokkal melegebb volt a hónap. A megyénkben nem volt extrém magas hőmérséklet, nem dőlt meg a melegrekord. Országos viszonylatban viszont 17,8 fok volt a legmelegebb, ami egy enyhébb márciusra jellemző érték. Miközben a hónap minimum hőmérséklete mínusz 15,3 fok volt. Ekkor simán előfordulnak mínusz 20 fok alatti minimumok is.

Hajdú-Biharban 114 milliméter volt a maximum havi csapadék, ez pedig az év legcsapadékosabb hónapjának számító júniusit is jóval felülmúlja, a decemberinek pedig bőven a duplája.

Látszik tehát, hogy magas hőmérséklet mellett extrém sok csapadék esett úgy, hogy a hó gyakorlatilag ebből hiányzott. Mindez egy közép-olaszországi átlagnak felel meg. Januárban folytatódott ez az időjárás. Már eddig is rengeteg eső volt, és egyelőre nem látszik a jelentősebb változás. Legalábbis a megbízhatónak mondható, egy héten belüli előrejelzésben nem. Annyi bizonyos, hogy hűvösebb lesz, éjszakai fagyokkal, de január második felében, az év leghidegebb időszakában minimum ez a természetes.

La Niña nem egy kegyes hölgy

Szegedi Sándor beszélt arról is, hogy a száraz és meleg nyár után valóban hideg és kevés csapadékú telet prognosztizáltak az ősszel. Ezt a várakozást arra alapozták, hogy La Niña-időszak van. A Csendes-óceán déli térségében ilyenkor erősebb a tengeráramlás, a légmozgás, ami hathat a mi földrajzi szélességünk időjárására is. Mégpedig jellemzően úgy, hogy a nyár meglehetősen meleg és száraz, míg a tél hideg és csapadékszegény. Ebbe az irányba mutattak december elején a légköri folyamatok, aztán gyakorlatilag egy érdekes fordulattal Közép-Európa is a mediterrán térség légköri áramlási rendszeréhez csatlakozott, és azóta is ott van. Ugyanakkor a mediterrán térségben az ilyenkor szokásosnál kevesebb eső hullik, kapcsolódva ezzel Afrikához, az ottani áramlási rendszerhez. Mintha az egész légáramlás északabbra csúszott volna. Viszont az északi féltekén csupán Európa középső és nyugati részén van enyhe idő. Oroszország legdélnyugatibb részétől hó van. Észak-Amerikában, ahol az időjárásban extrém módon jellemzőek a szélsőségek, ez a tél minden eddigit felülmúlt. Mexikóban és Texasban havazott. Ez ott sem képtelenség, de nem ilyen mértékben. Szibériában mínusz 60 fok körüli minimumok vannak, emellett rengeteg hó esett már. Japánban is szokatlanul sok a hó, Tokiótól északra is jelentős havazások voltak.

Szegedi Sándor szerint ebből arra következtetni, hogy most már megúsztuk a telet, egy nagyon bátor következtetés lenne. Bár pillanatnyilag nincs jele a hideg időnek, de biztonsággal legfeljebb egy hétre lehet csak előrejelezni az időjárást. Annyi tehát biztos, hogy a következő egy hétben nem lesz drámai fordulat az időjárásban. Lesz viszont lehűlés, éjszakánként fagyni fog.

Az egyetemi oktató arról is beszélt, hogy végeztek statisztikai elemzést, hogy az egymást követő hónapok időjárása mutat-e kapcsolatot. Ebből gyakorlatilag nem lehet semmilyen következtetést levonni, azaz 50 százalék az esélye annak, hogy marad a hasonló idő, és 50 százalék a változásnak is. Most az a tendencia, hogy változatlan az időjárást befolyásoló légköri helyzet; szinte megszakítás nélkül a mediterrán térség áramlásában vagyunk. Régen is jött egy-egy mediterrán ciklon, ami vagy nagy esőt vagy nagy havazást hozott. Most viszont gyakorlatilag néhány naponként alakulnak ki a ciklonok az olasz partvidék térségében.

Felzárkózott a mediterrán hatás

– Változott az országunk éghajlata az elmúlt két évtizedben. Amit az ezredfordulón a télről prognosztizáltak, annak nagy része bejött, igazolódni látszik a mediterrán irányba való eltolódás – összegez Szegedi Sándor. – Magyarország éghajlatában korábban az óceáni és a szárazföldi hatások mellett csak színezőelemként jelent meg a mediterrán hatás. Mostanra lényegében egyenrangúvá vált a másik két mellett úgy, hogy télen különösen erős a mediterrán hatás. A hosszútávú klímaváltozási forgatókönyvből ez maradéktalanul bejött. A mostani telünkre vonatkozó előrejelzés – tehát hogy hideg és száraz lesz – azonban Közép-Európa esetében nem igazolódott be, míg Ázsiánál és Észak-Amerikánál a zord hideg megvan, ugyanakkor csapadék, azaz a hó is bőséges. Az eddigi események fényében nem lenne meglepő, ha a tavasz hűvösebb lenne, a nyár pedig melegebb az átlagnál. De nem akarok belépni az évszakos előrejelzést adók táborába, az ilyen távú prognózis a meteorológia jelenlegi állása szerint megalapozatlan. Tény, az elmúlt években minden évszak produkál valami extrém időjárási helyzetet, tehát lényegében bármi benne van a pakliban. Például úgy tűnik, egyre gyakoribb a tornádó; bár ebben része lehet annak is, hogy okostelefon van már mindenkinél, és tudják rögzíteni a viharos forgószelet. Aztán ha az elmúlt év csapadékmennyiségét nézzük, az mennyiségben közel volt az átlaghoz. De hogyan? Nyáron évszázados aszály, szeptemberben, novemberben és decemberben pedig belvíz és árvíz, mert annyi eső esett. Az átlagok nem változnak, de a szélső értékek tolódnak. Például most már háromból kétszer a tél a legcsapadékosabb évszakunk.

CH