Új cukorgyár Kabán? Az önkormányzat még nem adta fel

Folyamatosan keresi a befektetőket a kabai önkormányzat annak érdekében, hogy egy új cukorgyár épüljön a város mellett, részben a korábbi üzem épületeinek felhasználásával – mondta a Cívishírnek a település polgármestere. Szegi Emma közölte: az új gyár felépítésére három évvel ezelőtt készítettek egy üzleti tervet, amelyben a beruházás költségét 65 milliárd forintra tették. – Az egykori cukorgyár régi épületeit, infrastruktúráját felhasználva készült el a terv, amelynek megvalósítása mintegy 15 milliárd forinttal olcsóbb lenne, mint ha egy zöldmezős beruházás keretében létesülne új üzem – magyarázta a polgármester. – A terveket szakemberek, a kabai gyár korábbi vezető beosztású dolgozói, a többi között igazgatói készítették, tehát pontos számításokon alapuló tervet tudunk bemutatni az érdeklődőknek. Eddig azonban még nem sikerült olyan befektetőt találnunk, aki valóban komoly lehetőséget látna a gyár felépítésében.

Pedig Szegi Emma szerint azzal, hogy immár nem köti Magyarországot a cukorkvóta, azaz nincs mennyiségi korlát, az elvi akadálya is elhárult annak, hogy hazánkban a kaposvári mellett ismét termeljen egy másik gyár is. Sőt, a polgármesternek határozott véleménye, hogy az ország ellátása érdekében kellene is még egy üzem, hiszen Kaposváron a hazai szükségletek kevesebb mint felét állítják elő, a többi cukor külföldről érkezik az áruházak polcaira.

Az új gyár már modernebb technológiával, kisebb területen épülne fel, és a folyamatos működéshez ismét szükség lenne a helyi, környékbeli gazdák által megtermelt cukorrépára is.

– A fénykorban 15 ezer hektáron termeltek cukorrépát a kabai gyár részére főleg a környező településeken, és persze most is vannak, akik ezzel foglalkoznak – csak abból, amit megtermelnek, 500 kilométerrel arrébb, Kaposváron lesz cukor – jegyezte meg Szegi Emma. – Nagy szívfájdalmunk ez, és nem adtuk fel azt az álmunkat, hogy Kabán egyszer újra beindul a termelés.

Odalett a költségvetés negyede

Szegi Emma keserűen idézte fel a 2006-os esztendő eseményeit, amikor már polgármesterként kellett szembesülnie azzal, hogy a cukorgyárat bezárják. Az Európai Unió cukorpiaci rendtartásának reformja részeként ugyanis az EU több mint 4 millió tonnával volt kénytelen csökkenteni a cukortermelési kvótáját, amelyből 300 ezer tonnát meghaladó mennyiség az Eastern Sugar Group tulajdonában volt. A csoporton belül a Kabai Cukorgyár 109 ezer tonna cukor gyártási jogával rendelkezett, ezt kellett visszaadni a gyár bezárásakor. A cég a szerkezetátalakítási kompenzációért cserében mind az öt gyárára lakatot tett, a kabain kívül egyre Szlovákiában, háromra pedig Csehországban. – Derült égből villámcsapásként ért bennünket, hogy bezárják a gyárat – emlékezett vissza a polgármester. – Az önkormányzat egyik pillanatról a másikra elesett 250 millió forint iparűzési adótól, amit az Eastern Sugar Zrt. fizetett minden évben. Ez az akkori költségvetésünk egynegyede volt.

Az 1979-ben átadott cukorgyárat a bezárást, valamint a cukorgyártással összefüggő technológia és épületek elbontását követően a Kabai Agrár-Ipari Park Kft. vásárolta meg. A cég vállalta, hogy 2016-ig ipari parkként működteti tovább az ingatlant, ami jelenleg 100-110 hektár, a tulajdonosok ugyanis korábban a két nagy ülepítő tó területét, nagyjából 150 hektárt már értékesítettek.

A polgármestertől megtudtuk azt is, hogy a mostani tulajdonosoknak nem sikerült teljesíteniük azt a feltételt, hogy valódi ipari parkká váljon a gyár területe, hiszen jelenleg is csupán néhány kisebb vállalkozás működik ott, így aztán a munkahelyteremtés sem valósulhatott meg. – Nekünk viszont óriási hátrány, hogy még mindig ipari parkként van nyilvántartva az ingatlan, mert így saját iparterület-fejlesztésre az önkormányzat nem tud pályázni – fogalmazott. – Erre a célra az önkormányzat nem kaphat támogatást, mondván, hogy ott van egy magánkézben lévő ipari park, ami kihasználatlan.

Az első magyar bioetanol-üzem lett volna

A gyár épületei jelenleg is állnak; a technológiát a bezárás után ugyan elbontották, ott magasodik viszont most is a négy hatalmas siló, amely messziről jelzi az arra tévedőnek, hogy itt valamikor egy elég nagy gyár működött… Egy időben arról szóltak a hírek, hogy az új tulajdonosok Magyarország első bioetaol-üzemét alakítják ki a cukorgyár infrastruktúráját felhasználva, ebből azonban semmi sem valósult meg, a piaci viszonyok nem kedveztek a beruházásnak. Az üzem egyébként önálló vízműteleppel rendelkezett, amit az önkormányzat kapott meg, akárcsak a szennyvíztisztítót, amivel – ahogy Szegi Emma fogalmazott – csak a baj van, hiszen már nem felel meg a környezetvédelmi és egyéb előírásoknak.

Lengyelek építették

Takács Tibor