Övezetbe sorolják a nemzeti parkokat

Átadták a Hortobágyi Nemzeti Park felügyelete alá tartozó Rétközi-tó vizes élőhelyeinek rehabilitációját célzó, mintegy 1,7 milliárd forint értékű projektet szeptember 24-én, csütörtökön Kisvárdán, ahol az agrárminiszter bejelentette, hogy a nemzeti parkok új övezeti besorolását elsőként Magyarország legrégebbi nemzeti parkjában, az 1973-ben létesített Hortobágyi Nemzeti Parkban alkalmazták.

Nagy István arról beszélt, hogy az idén júniusban hatályba lépett új rendszer háromféle - természeti, természetkímélő hasznosítási és szolgáltató - övezetbe sorolja a nemzeti parkokat.

A Hortobágyi Nemzeti Park több mint 80 ezer hektáros területéből mintegy 9200 hektár került a természeti, csaknem 70 ezer hektár a természetkímélő hasznosítás és mintegy 900 hektár a szolgáltató övezetbe.

A rétközi fejlesztést a Környezeti és energiahatékonysági operatív programban elnyert, száz százalékban vissza nem térítendő pályázati forrásból finanszírozták. A vízpótlási rendszer fejlesztése révén több mint harminc százalékkal nőtt az öntözött területek nagysága a Rétközben - hangzott el a rendezvényen.

Nagy István ismertette:

• a természeti övezetbe a háborítatlan természeti területek tartoznak, amelyeknél a kezelők csak a természetvédelmi célokat szolgáló beavatkozásokat látnak el, például a vadgazdálkodást, az invazív növények elleni védekezést vagy az illegális hulladék felszámolását.
• A természetkímélő hasznosítási övezetben a térben és időben együttesen vagy egymás mellett van jelen a természetvédelmi kezelés és a természetkímélő hasznosítás, az övezeten belül elsődleges cél ezek összhangjának biztosítása.
• A harmadik, szolgáltató övezetbe a nemzeti parkon belül elhelyezkedő beépített, a rendszeres emberi jelenléttel járó területek tartoznak. Ide várják elsősorban azokat a látogatókat, akik itthon biztonságosan, a hazait választva szeretnének aktívan feltöltődni.

A tárcavezető a nemzeti park övezeti besorolása mellett újabb jelentős előrelépésnek nevezte azt a napokban megjelent rendeletet, amely a nemzeti parkot körülölelő védőövezet kijelöléséről rendelkezik.
Ez a lépés szintén a természetvédelmi célok megvalósítását segíti elő, a Hortobágyi Nemzeti Park után a többi nemzeti parkban is elindul ez a folyamat - hangsúlyozta Nagy István.

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság és az Alkossunk Várost Alapítvány konzorciumában, európai uniós támogatás segítségével megvalósult rétközi fejlesztésről szólva Török László, az alapítvány kurátora elmondta,

a vízhiány és az aszály miatt a Kisvárda mellett fekvő Rétközi-tó 2014-re teljesen kiszáradt, a csökkenő talajvízszint és a terület belvízrendszerének minimális vízmozgása az egész rétközi ökoszisztémát veszélyeztette.

A pályázati forrásból elvégezték a környékbeli csatornák kotrását, töltéseket, átereszeket és zsilipeket építettek, három vízkárelhárítási-helyszínt hoztak létre, illetve több mint hat kilométer hosszban bővítették a belvízi csatornák szelvényeit. A vízpótlási rendszer fejlesztése révén több mint harminc százalékkal nőtt az öntözött területek nagysága a Rétközben.
Az átadáson részt vett Seszták Miklós kormánybiztos, a térség országgyűlési képviselője és Kovács Zita, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója is.