A Gyurcsánnyal söröző jobbikosok nem ülhetnek Kőszeghy Ábel helyére

Cívishír: Jobbik-tag még?
Kőszeghy Ábel: Nem!

Cívishír: Akkor megállapíthatjuk, hogy nincs már a Jobbiknak képviselete a debreceni közgyűlésben!
Kőszeghy Ábel: Így van!

Cívishír: Ez egy nagy mélyrepülés, hiszen az előző ciklusban négyen is képviselők voltak…
Kőszeghy Ábel: Nemcsak az előző ciklusban, hanem az azt megelőzőben is négyen jutottunk be a Jobbikból, még ha közben egy-egy képviselő ki is lépett, a korábbi ciklusban Ágoston Tibor, az azt megelőzőben pedig Varanyi Sándor, de még így is volt frakciónk. Most nem maradt semmi a Jobbikból a debreceni közgyűlésben, ez a fájó igazság.

Cívishír: Önnek mi fájt, miért lépett ki, és miért pont most?
Kőszeghy Ábel: Bennem már régóta érlelődött annak a gondolata, hogy ezzel a Jobbikkal én már nem tudok azonosulni. Mi Debrecenben, 2004-ben a kommunisták, az MSZP és Gyurcsány ellen kezdtünk szervezkedni, mint az országban mindenki, aki akkor a Jobbikban talált otthonra, politikai közösségre. Radikális jobboldali, nemzeti, antikommunista alapokon épült fel a párt, amely aztán 20 százalékot is elért egy országgyűlési választáson.

Cívishír: 2018 óta nagyot változott a világ, szinte nem telik el nap hajdú-bihari Jobbik-szervezet feloszlása nélkül.
Kőszeghy Ábel: Mert egy igazi jobbikos nem adja a nevét Gyurcsányhoz, a DK-hoz, az MSZP-hez. Én már azon is csodálkoznék, ha lenne még működő Jobbik-szervezet a régióban.

Cívishír: A földindulás Vona Gábor néppártos irányváltásával kezdődött?
Kőszeghy Ábel: Nem hinném, mert utána 20 százalékot szerzett a párt az országos listán a 2018-as parlamenti választáson. A néppártosodással én is egyetértettem, hiszen egy finomabb hangnem több választót tud megszólítani.

Cívishír: A jobbikos választók fele 2018 óta „eltűnt”, a finomabb hangra esetleg nem vevők?
Kőszeghy Ábel: Vona Gábor lemondása után nehéz helyzetbe került a párt, már csak a súlyos ÁSZ-büntetések miatt is, Sneider Tamás mentette, ami menthető, de legalább a párt tartotta magát. A legutóbbi tisztújításon Jakab Pétert választották elnöknek, és elindult a lavina. A párt néppártosodás helyett baloldali fordulatot hajtott végre. Jakab Péter elnökké választásakor elmondta, hogy a kevesebb nemzeti politizálás kell, inkább szociális kérdésekkel foglalkozzunk. Ott voltam, már akkor nagyon kiakadtam. Jakab azonnal elkezdte a leszámolást a belső ellenzékkel, előfordult, hogy e-mailben rúgtak ki embereket.

Cívishír: A baloldali elemek beemelése egy párt retorikájába önmagában miért a gond?
Kőszeghy Ábel: A 180 fokos baloldali fordulat a gond! Mondani a populista baloldali hülyeséget, mert az emberek azt akarják hallani, Jakab szerint. Én meg úgy gondolom, hogy a Jobbiktól ez abszolút hiteltelen. Az emberek baloldali hülyítésére ott van a DK, az MSZP és a Munkáspárt. Akkor mi különbözteti meg a Jobbikot ezektől? Kevesebb nemzeti, több balosság? Ugyan már!

[Beillesztett cikk: Földindulás a Jobbikban. Jakab Péter helyi híve válaszol]

Cívishír: Van, aki hisz benne Debrecenben, például Keresztesy Gergő, aki azzal magyarázta nekünk a nemzeti ügyek iránti elkötelezettségét, hogy támogatja a Székely Nemzeti Tanács által a nemzeti régiók védelméért indított európai polgári kezdeményezést.
Kőszeghy Ábel: És akkor most süvegeljük meg? Szerintem azt még Gyurcsány is támogatja! Jakab Péter azonban mostanra odáig jutott, hogy a határon túli magyar állampolgárok szavazati jogának megvonásáról lenne képes tárgyalni, mert tudja, hogy az itt megosztja az embereket. Szégyen és gyalázat! Mondom ezt úgy, hogy tisztában vagyok vele, a határon túliak a Fideszt támogatják. Továbbá a március 15-i ellenzéki ünnepségen Jakab Péter Gyurcsány Ferenccel állt volna egy színpadon, ha a koronavírus-járvány miatt a rendezvényt nem fújják le. Idáig jutott a Jobbik! Lehet, hogy ez Keresztesy Gergőnek bejön, az én gyomrom azonban nem veszi be. A régi jobbikos barátaimé sem.

Cívishír: Keresztesy mindenesetre másképp kommunikálja a jobbikban zajló folyamatokat. Ő folyamatosan tagfelvételekről ad hírt a közösségi portálon.
Kőszeghy Ábel: Gergő nem régi jobbikos, olvastam azt a Cívishír-interjút, amelyben kifejti, hogy ő már tíz éve szórólapozik, ami lehetséges, de igazából két-három éve politizál aktívan. Pontosan a hozzá hasonló ifjúsági tagozatosokkal van a leginkább bajom, akik nem emlékeznek Gyurcsány gaztetteire, arra, hogy az én szüleimre lőttek 2006-ban, és még csak nem is érdekli őket. A legutóbbi kampányban például elmentek Gyurcsánnyal sörözni!

Cívishír: Tessék?
Kőszeghy Ábel: Amikor a legutóbbi kampányban itt haknizott, fiatal jobbikosok is mentek vele sörözni a Déri térre. Ennek is a következménye, hogy gyakorlatilag megszűnt a Jobbik Hajdú-Biharban. Maradt Keresztesy és néhány ifjúsági tagozatos, akik most nagyon pedáloznak, amit megértek, de az a Jobbik már nyomaiban sem hasonlít a régire. Ezt a gyurcsányosdit nem Jobbik néven kéne tenni.

Cívishír: Van egy sanda gyanúm, hogy nem mond le az önkormányzati mandátumáról!
Kőszeghy Ábel: Jól sejti! Ez a Jobbik engem semmiképpen sem tud visszahívni, mert a tavaly önkormányzati választáson nem ez a Jobbik indított. Ugyanakkor azért sem lépek vissza, mert még beülne a helyemre egy Gyurcsánnyal sörözős fiatal, és majd lepaktálna a közgyűlésben a DK-val. A debreceni közgyűlésben továbbra sem pártpolitikai szempontok alapján támogatok vagy ellenzek egy-egy ügyet, hanem a szerint, ahogy a lokálpatrióta debreceni énem jónak vagy rossznak látja.

Cívishír: Hogyan tovább a pártpolitika frontján? Ott van például a Mi hazánk, gondolom, tárt karokkal fogadnák!
Kőszeghy Ábel: Egyetlen jelenlegi párt sem jöhet szóba, később pedig ki tudja… A politikában soha nem lehet tudni, milyen fordulatokat hoz az élet. Még képlékeny a forma, de van egy elhatározás, hogy mi, régi jobbikosok talán egy egyesület keretein belül folytatjuk.

Cívishír: Ha Jakab Péter ideológiamentes Jobbikja esetleg kudarcot vallana, látna esélyt egy restaurációra?
Kőszeghy: Én most úgy látom, hogy Jakab Péter után már nem marad a Jobbikból semmi. Vagy ha marad, akkor el kéne adni a választóknak egy jobboldali fordulatot. Ááá, semmi esély!

Cs. Bereczki Attila