Szívritmuszavar: káros-e a testmozgás?
A hazai népesség 1-2 százaléka, becslések szerint mintegy 200 ezer ember érintett a pitvarfibrilláció problémájával, milyen szabályokat tartsanak be ők, ha nem mondanának le a rendszeres testmozgásról?
A szívritmuszavarnak szerencsére csupán nagyon kevés olyan formája ismert, amelyre a sport veszélyes lehet, sőt, legtöbb esetben a fizikai aktivitás – egyeztetve a kezelőorvossal – kifejezetten ajánlott. A rendszeres testmozgás kiemelkedően fontos szerepet játszik egészségünk megőrzésében, hiszen
jelentősen csökkenti számos szervi megbetegedés, köztük például a szív- és érrendszeri betegségek
kialakulásának kockázatát. Egyes esetekben azonban, éppen testünk jelzéseire figyelve, például
egészséges embereknél az edzés közbeni hirtelen magas pulzus, szívritmuszavarral élőknél pedig a túl
heves, kalimpáló szívverés érzékelésekor mégis felmerülhet a kérdés, vajon milyen határok mentén,
hogyan érdemes belefogni a mozgásba, hogy az valóban hasznos és ne ártalmas legyen szervezetünknek?
Mindenkinél más a magas pulzus
A sportolás közben hirtelen megugró, magas pulzus mindenki számára ijesztő lehet, de nem kell
rögtön a legrosszabbra gondolni, hiszen a normál értékek elég széles skálán mozognak. Ahhoz, hogy
kicsit bővebb képet kapjunk pulzusunkról és annak alakulásáról, néhány hétig érdemes rendszeresen
mérni az ébredési-, a nyugalmi és a terhelés során kialakuló értékeket. Az általánosan elfogadott
nyugalmi pulzusszám ugyan 50-60 ütés/perc és 100-120 ütés/perc között mozog, de egy edzett
sportolónál nyugalomban a 40-50 ütés/perc is normálisnak tekinthető. A legtöbb embert azonban
inkább a túl magas, mintsem az alacsony pulzusérték ijeszti meg. Ennek számos oka lehet, a koffein, a
hormonális változások, a stressz vagy akár egy orvosi vizsgálattól való félelem egyaránt előidézheti.
Terheléskor szintén megemelkedik a pulzus, annál inkább, minél intenzívebb az edzés. Az azonban
már gyanús lehet, ha egy bizonyos fizikai igénybevételt könnyebbnek ítélünk meg, mégis magas
pulzusértéket tapasztalunk a mérések során. Ilyen esetekben mindenképpen kardiológushoz kell
fordulni, hiszen akár szívritmuszavar is állhat a háttérben, a túl szapora szívverés elhanyagolása
pedig komoly gondokat okozhat.
Fontos már az első, enyhébb tüneteket is komolyan venni, hiszen a vérnyomás hirtelen csökkenése akár vérrögök keletkezéséhez is vezethet, mely aztán további problémákat okozhat, például elzáródást, ezáltal stroke-ot az agyban. Pitvarfibrilláció esetén az agyembólia kockázata megötszöröződik, sőt az összes sztrók közül, minden hatodik pitvarfibrilláció következtében megy végbe.
