Ingyenkonyha Debrecenben, saját kezűleg

A Debreceni Egyetem második madáretetőjét adta át február 26-án az egyetem Böszörményi úti campusában a DEHÖK Hallgatói Környezetvédelmi Bizottsága. Kövér László, a bizottság képviselője felidézte, hogy az első madáretetőt tavaly helyezték ki az Élettudományi Központnál. Komlósi István, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának dékánja beszédében kiemelte, hogy a madáretető az élő környezet szimbóluma, ami közel hozza az élővilágot az épített környezethez, valamint segít a biológiai sokszínűség megőrzésében. Juhász Lajos, a DE MÉK Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszékének vezetője elmondta, hogy egy olyan szigetet próbáltak létrehozni a madaraknak, ahol nemcsak megpihenni tudnak, hanem táplálékot és vizet is találnak.

A tanszékvezető megjegyezte, külön aktualitást ad a kezdeményezésnek, hogy idén van a Herman Ottó-emlékév, ugyanis 100 éve hunyt el az utolsó magyar polihisztor, aki A madarak hasznáról és káráról című könyvében külön fejezetet szentelt a madárvédelemnek. Juhász Lajos elárulta, hogy ebben az időszakban már nemcsak a madarak etetésére kell gondolnunk, hanem a folyadék pótlására is, így hasznos, ha madáretető mellett madáritatót is rakunk ki. – Utóbbinál fontos, hogy ne mély, inkább tágas legyen, és maradjon körülötte elég tér, hogy a macska ne tudjon lesből támadni a még nedves tollú madarakra. Ha tavasszal visszatérne a téli idő, akkor a vándormadarakra is gondolnunk kell, nekik tápláló élelmet: almát, főtt répát és főtt krumplit rakjunk ki – tanácsolja a tanszékvezető.