Négy-öt vidéki repülőtér terve van a kormány asztalán

A kormány célja, hogy Magyarország a régióban a legfejlettebb szállítási infrastruktúrával rendelkezzen és maximálisan kihasználja a földrajzi fekvéséből származó adottságait – mondta Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, aki a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének konferenciáját nyitotta meg október 14-én Budapesten.

A Kelet-Európai Intermodális Konferencián az államtitkár felidézte, hogy az elmúlt néhány évben a magyar szállítási infrastruktúra területén több fejlesztés történt, mint a rendszerváltás óta összesen. Ezt a tendenciát folytatni kívánják – tette hozzá.

Magyar Levente megjegyezte: az ország gazdasági helyzete, a számok jók, a második negyedévben a logisztikai szereplőknek is köszönhetően kimagaslóan, 18 százalékkal nőtt a gazdaság.

A logisztikai fejlesztési elképzelésekről szólva a politikus elmondta, hogy

a kormány asztalán van egy átfogó repülőtér-fejlesztési stratégia. Ennek fontos eleme a légi áruszállítás földi kiszolgáló elemeinek bővítése; az a cél, hogy minden jelentősebb magyarországi város elérhető legyen üzleti gépek számára. Az 5-8 éves fejlesztési terv eredményeként a mostani egy helyett 4-5 komolyabb repülőtere lesz az országnak, üzleti forgalom bonyolítására alkalmas leszállópályákat pedig tucatnyi helyen hoznak létre. Ezzel párhuzamosan a piaci szereplők olyan teherszállítási gépek fogadására alkalmas egységeket fognak fejleszteni, amelyek a magyarországi légi szállítást új dimenziókba helyezik

– ismertette a részleteket.

A szárazföldi kapacitások területén az utóbbi években hatalmas előrelépés történt: miközben tíz évvel ezelőtt az országnak három olyan autópályája volt, amely elérte a határokat, mára már hét ilyen összeköttetés létezik, a következő években pedig további hét autópályát adnak át – hívta fel a figyelmet az államtitkár. Nemrég adták át a pozsonyi autópályát, hamarosan átadják az M30-as, Budapestet Miskolccal és Kassával összekötő autópályát, indul nemsokára a záhonyi autópálya leágazás építése, ahogyan az M3-as Beregszász felé vezető leágazása is – sorolta a példákat.

Ami a vasutat illeti, szintén hatalmas fejlesztések zajlanak - mutatott rá Magyar Levente példaként a Budapest-Belgrád vonalat hozva fel. Magyarország évtizedes lemaradást pótol ezzel a fejlesztéssel, amelynek egyik fő célja, hogy a görög kikötőkbe érkező keleti árukat Magyarországon keresztül el lehessen juttatni Nyugat-Európába. Új perspektívát nyit a vasúti szállítás területén a tervezés alatt álló V4 gyorsvasút is - tette hozzá.

Időszerű a záhonyi hatalmas logisztikai kapacitás újraépítése is, amely a rendszerváltás előtt öt-hatezer embernek adott munkát, mára viszont nagymértékben leépült, félezren dolgoznak ott

– hangsúlyozta a parlamenti államtitkár. A projekt zászlóshajója az East-West Gate fejlesztése, amelynek keretében 140 hektáros területen alakítanak ki terminált hozzá tartozó egységekkel, továbbá 10 kilométeren új vasutat is lefektetnek. A fejlesztésnek geopolitikai jelentősége van hiszen "visszarakja Záhonyt a világtérképre", összekapcsolja az egyre nagyobb volumenben termelő távol-keleti térséget Európával.

A vízi szállítmányozás területén az elmúlt években "nem sok történt", fontos lenne nagyobb mértékben kihasználni a Duna és egyéb magyar folyók kapacitásait - mondta az államtitkár utalva arra, hogy ebbe még sok munkát kell befektetni.

Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke a konferencián elmondta, hogy az intermodális fuvarozás gyors terjedése nélkül nem valósíthatók meg az európai zöld megállapodásban (European Green Deal) lefektetett célok, azaz, hogy 2030-ra 55 százalékkal, 2050-re 90 százalékkal csökkentsük a környezetünk terhelését. Az intermodális fuvarozás részaránya ugyanakkor - noha lassan növekvő tendenciát mutat - továbbra is elenyésző Magyarországon. A közúti áruszállítás teljes, 188 millió árutonna volumenéből a logisztikai szövetség adatai szerint mindössze 1,8 százalékot tett ki az intermodális fuvarozás 2020-ban.

A kombinált fuvarozás fejlesztése a legegyszerűbb, legkézenfekvőbb megoldás a klímacélok eléréséhez - hangsúlyozta előadásában Érsek Ákos, az Európai Kombinált Fuvarozási Társaságok Szövetségének (UIRR) főtanácsadója is. 2050-re meg kell háromszorozni az intermodális fuvarozás részaranyát a klímacélok teljesítéséhez - tette hozzá.

Dittel Gábor, a Magánvállalkozók Nemzetközi Fuvarozó Ipartestülete NIT - Hungary ügyvezető főtitkára arról beszélt, hogy a magyar közúti fuvarozói ágazat, amely az áruk 78 százalékát szállítja, szétaprózódott: a 14 ezer vállalkozásból 13 ezer mikro- és kisvállalkozás, "magas megbízói kitettséggel és bizonytalan piaci helyzettel". A fuvarozó kis- és középvállalkozásokat csak a közúti és a vasúti fuvarozás támogatott együttműködésével lehet az intermodális szállítás felé terelni - hangsúlyozta.