Orbán: a holland miniszterelnök durván támadja Magyarországot
Ha nem sikerül megállapodásra jutni a vitás kérdésekről a költségvetéssel és a mentőcsomaggal összefüggésben, az Hollandiának lesz köszönhető – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben július 19-én, a következő hétéves európai uniós költségvetésről és az ahhoz kapcsolódó gazdasági helyreállítási csomagról szóló uniós csúcstalálkozó harmadik munkanapját megelőzően.
A nemzetközi sajtónak nyilatkozva a kormányfő azt mondta, a hollandok egy olyan eszközt kívánnak bevezetni, amely ellenőrzi az uniós pénzek kifizetését és felhasználását, különösen a déli országok esetében.
Aláhúzta: ez az eszköz teljesen új mechanizmus a jogállamisággal összefüggésben is. A még nyitott vitás kérdések között felsorolt jogállamiságról azt mondta, megléte és biztosítása mind a 27 tagország számára alapvető fontosságú. Kiemelte, mivel a jogállamiság kérdése alapvetően fontos az Európai Unió szempontjából, Magyarország azt kérte, adjanak garanciát arra, hogy mihamarabb lezárják az ország ellen indított jogállamisági eljárást. Leszögezte: egy teljesen új mechanizmus bevezetéséhez az uniós szerződések megváltoztatására van szükség. Magyarország szerint nincs szükség új mechanizmusra, de készen áll annak megvitatására. Egy ilyen feladat elvégzése azonban nem néhány odavetett mondatból áll, hanem komoly és átgondolt munkát igényel – húzta alá.
A holland-magyar viszonyról közölte: "Nem tudom, hogy mik szerepelnek Mark Rutte holland miniszterelnök személyes okai között, hogy gyűlöli Magyarországot és személy szerint engem, de végtelenül durván támadja az országot" – fogalmazott.
Felidézte: Rutte kifejezi, hogy véleménye szerint Magyarország nem tartja tiszteletben a jogállamiságot, ezért gazdasági büntetést kell alkalmazni vele szemben. Ez elfogadhatatlan, ugyanis nincs döntés a jogállamiság magyarországi helyzetével összefüggésben – mutatott rá. Orbán Viktor elmondta, a tanácskozáson elért jelentős előrehaladás annak köszönhető, hogy minden uniós tagországi vezető tisztában van a járvány miatt kialakult gazdasági helyzet és a várható következmények súlyosságával.
Kiemelte: tucatnyi helyett már csak négy sarkalatos kérdés megvitatása van hátra, ezért jó esély van a megállapodás elfogadására.
A megvitatásra váró kérdések között említette a jogállamiságon túl a helyreállítási alap nagyságát, amelynek véleménye szerint megfelelő módon kell kezelnie a kialakult gazdasági válságot. Nyitott kérdés a csomagban szereplő vissza nem térítendő támogatások és hitelek aránya. Ezzel összefüggésben kiemelte, Hollandia olyan mechanizmus bevezetését szorgalmazza, amely jelentős befolyást biztosítana számára az uniós pénzek kifizetését illetően, főként a déli országok esetében. Hozzátette, Magyarország támogatja az olasz álláspontot, ugyanis azoknak az országoknak kell adni a pénzt, mégpedig mihamarabb, amelyeknek a legnagyobb és legsürgősebb szüksége van rá. A támogatások és hitelek arányával összefüggésben kiemelte, ha a hasonló méretű és lakosságú, hasonló bevételekkel rendelkező országoknak jutó összegeket nézzük, akkor a Magyarországnak jutó rész esetében a különbség megalázó, sokmilliárd eurós. Ezt Magyarország tisztességtelennek tartja, de az európai egység érdekében hajlandó elfogadni egy ilyen megoldást is – mondta. A tehetősebb országoknak az uniós befizetésekből járó visszatérítésről a magyar kormányfő azt közölte, noha ezt a privilégiumukat a gazdag országok meg akarják tartani, Nagy-Britannia uniós kilépését (Brexit) követően "ezt a mechanizmust meg kell szüntetni". A civil szervezetekkel összefüggésben azt mondta, át kell gondolni uniós támogatásukat, ugyanis a kapott pénzből támadják a tagállamok kormányait. Ezért a csúcstalálkozón azt javasolta, hogy az ilyen szervezetek a politikai pártokhoz hasonló elbírálásban részesüljenek az uniós támogatásoknál. A javaslatot a tagállamok végül elvetették – tájékoztatott.
