18 év után kiszabadult Kaiser Ede

Június 1-jén szabadon távozott a Kozma utcai börtönből Kaiser Ede. A nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás ügyében korábban tévesen elítélt férfi rablások és más bűncselekmények miatt 18 év fegyházat kapott. 

Előzmények

A móri mészárlás a hazai kriminológia eddigi történetének legkegyetlenebb rablógyilkossága. 2002. május 9-i a móri bankfiókban 8 embert végeztek ki. A bűncselekmény után néhány órával a rendőrség elfogta Farkas Róbertet és Horváth Szilárdot, ám a nyomozás során nem találtak ellenük bizonyítékot.

2002. július 24-én letartóztatták Kaiser Edét és Hajdú Lászlót, akik a rendőrség szerint alaposan gyanúsíthatók voltak a bankrablás elkövetésével. Hajdú Lászlót nem gyanúsították meg a bűncselekményben való részvétellel, csak bűnsegédlettel, konkrétan a fegyverek beszerzésével és elrejtésével. Kaiser Ede társtettesként szerepelt a vádiratban. A gyilkosságok elkövetésével egy ismeretlen harmadik elkövetőt gyanúsítottak.

A Fővárosi Bíróság életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte Kaiser Edét, Hajdú László 15 év fegyházbüntetést kapott. A másodfokú eljárásban Kaiser Ede büntetését helybenhagyták, Hajdú László ügyében új eljárást rendelt el a Fővárosi Ítélőtábla. A vádlottak az eljárás során mindvégig tagadták, hogy ők követték el a gyilkosságot, viszont több más bűncselekményt beismertek.

Egy civil oldotta meg...

2006 októberében Szebenyi István amatőr hadszíntérkutató háborús sírok keresése közben elásott ruhákat, fegyvereket, lőszereket talált a Komárom-Esztergom megyei Tarján határát övező erdős területen. Bejelentését követően a nyomozás új irányt vett. Szebenyi pert indított a veszprémi postásgyilkosság, majd pedig a móri mészárlás ügyében kitűzött nyomravezetői díjak kifizettetésére. A postásgyilkosságban betöltött nyomravezetői szerepét a bíróság ki is mondta, jogerősen pert nyert; a móri bankrablásnál kitűzött nyomravezetői díjat azonban azóta sem kapta meg.

2007. február 17-én a rendőrség Tatabányán elfogta a veszprémi postásgyilkossággal gyanúsított Nagy Lászlót. A lakásán tartott házkutatás során előkerültek a móri bankrablásnál használt fegyverek: egy Skorpió típusú géppisztoly és egy pisztoly. Nagy László már az első kihallgatásán elismerte, hogy köze volt a móri bankrabláshoz.

Vallomása szerint a gyilkosságokat egy Radó nevű szerb bűnöző követte el, aki bűntársukkal, Weiszdorn Róberttel együtt ment be a bankfiókba, ő csak sofőrként vett részt a bűncselekményben. Weiszdorn vallomása szerint a rablást Nagy tervelte ki, és ők ketten hajtották végre. A bankfiókban Weiszdorn lőtt rá a biztonsági őrre, majd kiállt a bankfiók ajtajába, és elküldte az időközben a fiókba betérni akarókat. Eközben Nagy a fiók ügyfélterében agyonlőtte az ott tartózkodó további hét embert.

2007. július 13-án Nagy László, még a bírósági tárgyalás és ítélet előtt, börtöncellájában öngyilkosságot követett el.

2008 decemberében az elsőfokú bíróság Weiszdorn Róbertet életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte, az elítélt legkorábban 30 év letöltése után bocsátható szabadlábra. Az ítéletet 2010. december 9-én a másodfokú bíróság súlyosbította, 40 évre emelte a minimálisan letöltendő büntetést.