Elégedetlenek Orbán Viktor bejelentésével
A Miniszterelnökséget vezető miniszter koronavírus-járvány kezelésével összefüggő napirend előtti felszólalásával, majd a frakciók arra adott válaszaival kezdődött meg az Országgyűlés négynapos ülése április 6-án.
A lehető legszélesebb összefogás létrejöttét sürgette a koronavírus-járvány elleni intézkedések miatt a magyar társadalomban és a politikai életben egyaránt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter napirend előtti felszólalásában.
A tárcavezető hangsúlyozta, a járvány terjedése lassult, a kórházak egyelőre nem szembesülnek annyi beteggel, amelyet ne tudnának ellátni. Kijelentette, az önkormányzatok hozzájárulása a koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzet kezeléséhez a költségvetésük 3-4 százalékát érinti átlagosan, vagyis a lehető legkevesebb a várható gazdasági visszaeséshez képest.
Emlékeztetett: a helyhatóságok költségvetése az utolsó, szocialisták által kormányzott évben, vagyis 2010-ben mintegy 1800 milliárd forint volt. Most is ehhez közelít az érték, holott a kormány átvette az egészségügy és az oktatás feladatát, és mintegy 1400 milliárd forintnyi adósságtól szabadította meg az önkormányzatokat.
[Beillesztett cikk: Orbán: annyi munkahelyet teremtünk, amennyit a vírus tönkre tesz]
Jobbik: a kormány vállalja át a bérek négyötödét!
Jakab Péter, a Jobbik frakcióvezetője az elhangzottakra reagálva azt sürgette: ne késlekedjen a kormány a munkavállalók megsegítésével, mert újabb négyezer munkanélkülit eredményez minden napnyi „tétlenkedés”. Ez vétkes mulasztás – jelentette ki, azt sürgetve, „ne fosszák ki az önkormányzatokat”, hiszen van elég pénz a költségvetésben, így nem kell megszorító politikát folytatni; példaként a kormányzat által „propagandára” vagy a Belgrád-Budapest vasútvonalra költött forrásokat említette. Brüsszel kettőezer milliárd forintot tett felszabadíthatóvá – tette hozzá, mondván, ezzel az eszközzel élhet a kormányfő, akinek korlátlan hatalmat szavaztak meg korlátlan időre, így „azokat az uniós pénzeket, amiket Mészárosnak, meg a famíliának szánt, azokat szépen át kell csoportosítani az ápolók, a rendőrök és a melósok zsebébe”. Sürgette, hogy a munkavállalók bérének legalább négyötödét vállalja át az állam.
MSZP: Semmi pénzt a haveroknak!
Több pénzt az embereknek! – reagált Tóth Bertalan (MSZP), kérve, hogy senki ne maradjon jövedelem és ellátás nélkül, ezért emeljék háromról kilenc hónapra a munkanélküli-ellátás időszakát, annak minimális összegét pedig 100 ezer forintra. Azt szorgalmazta, hogy azonnal, ne pedig jövő februárban adjanak több pénzt a nyugdíjasoknak, az emelés mértéke pedig 6,5 százalék legyen, ami szerinte pont háromszorosa a miniszterelnök által ígértnek. Sürgette, hogy hirdessenek létszámstopot a közszférában és a multinacionális cégeknél, amelyek „több ezermilliárd forintot hordtak ki ebből az országból”, és adjanak 80 százalékos bérkiegészítést a vállalkozásoknak, de bővüljön az önkormányzatok finanszírozása is, hiszen helyben ezek látják el a védekezési feladatokat. Semmi pénzt a haveroknak, semmi pénzt a rokonoknak! – szólította fel a kormányzatot Tóth Bertalan.
Semmitmondónak találták a kormányfőt
Szabó Tímea (Párbeszéd) a miniszter felszólalására válaszolva semmitmondónak nevezte Orbán Viktor kormányfő napközben tett bejelentését. Hangsúlyozta, helyesnek tartják a multinacionális vállalatok megadóztatását, de azt is szeretnék, ha azokat is bevonnák a közteherviselésbe, akik „milliárdokat loptak el a közbeszerzésekből”. Szabó Tímea szerint erre azonban várhatóan nem fog sor kerülni, mivel a kormány most is „saját haverjainak a zsebeit tömi”, miközben a kórházakban nincs elég védőfelszerelés, az egészségügyi dolgozóknak ígért egyszeri többlettámogatásból pedig a túlórapénzeket sem lehet kifizetni.
