A vadállományt nem a vadász veszélyezteti, hanem a pénztelenség

A vadállományt sehol sem veszélyezteti a jogszerű vadászat – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Országos Vadásznap és Nemzetközi Vadgasztronómiai Fesztivál megnyitóján, a pákozd-sukorói arborétumban.

– A vadállományt az veszélyezteti, ha nincs pénz vadvédelemre, vadőrre

– hangsúlyozta. Megjegyezte, ha van vadászat, ami a kiöregedett vadak kilövését helyezi a középpontba a fenntarthatóság és a trófea szempontjából is, akkor van pénz vadvédelemre, és a vadállomány fennmarad.

A miniszterelnök-helyettes beszédében hangsúlyozta az ökológiai tájegységi szemlélet fontosságát, a tájegységi fővadászi rendszer előnyeit. A magyar vadállomány érdekében fontosnak nevezte a vadászati joghoz kötődő haszonbérleti időszak húsz évre növelését, valamint azt, hogy a vadgazdálkodás minimális területét háromezer hektárban határozták meg.

Semjén Zsolt kitért a trófeabírálat visszaállításának jelentőségére is, mert bár a nagyvad létszám bőséges, annak minősége vitatható. A trófeabírálat pedig pont azt szolgálja, hogy minél inkább minőségivé váljon a magyar nagyvad állomány - mondta.

Nagy István agrárminiszter kiemelte: a vadászat egyidős az emberiséggel, és a vadászok mindig is arra törekedtek, hogy egyensúlyt, harmóniát teremtsenek a természet, a vad és az ember hármasában. "Ez a felelősségünk évezredek óta" - mondta.

A miniszter felhívta a figyelmet a vadhúsfogyasztás ösztönzésének jelentőségére is. Míg Európában egy kilogramm, Magyarországon húsz-harminc deka körüli a fejenkénti éves vadfogyasztás - mondta, kiemelve, hogy a vadhús egészséges és finom, egyben "színt visz" a mindennapi étkezésbe.

Vadászati világkiállítás!

Kovács Zoltán, a 2021-es vadászati világkiállítás lebonyolításáért felelős kormánybiztos kiemelte: a rendezvényt Budapesten és négy kiemelt vidéki helyszínen, Keszthelyen, Gödöllőn, Hatvanban és Vásárosnaményban rendezik.

Hozzátette: a munkában az országos vadászkamara és megyei szervei kiemelt szerepet jelentenek majd, hiszen ők adják a gerincét a magyar vadászati kultúrának.

A kormánybiztos elmondta: az elmúlt nyolc hónapban több mint kilencven partnerrel kerültek kapcsolatba, az elmúlt két hétben pedig 39 támogatott szervezet több mint 387 millió forint támogatást kapott meg.

Jámbor László, az Országos Magyar Vadászkamara elnöke hangsúlyozta:

szervezetük egyre szélesebb szolgáltatásokkal és egyre jobb minőségben tudja szolgálni a magyar vadásztársadalom és a vadgazdálkodás ügyét.

Kitért a vadászati törvény korábbi módosításaira (a vadászjegy 50 százalékos befizetési kötelezettsége 2016-tól a kamaránál marad, a kamara adja ki a külföldi vadászengedélyeket, valamint 2018 óta duplájára emelkedett a vadászjegy ára), amelyek ahhoz vezettek, hogy a 2016 előtti 500 milliós nagyságrend helyett 2019-re kétmilliárd forint áll rendelkezésükre.

Elmondta: ősszel harmadik alkalommal lehet beadni pályázatot a vadgazdálkodási alapra, amelyből a kamara két év alatt már 1,1 milliárd forinttal tudta támogatni a vadászatra jogosultakat. Ha az általuk hozzáadott saját erőt is hozzávesszük, a szervezetek mintegy 1,7 milliárd forintból tudtak megvalósítani fejlesztéseket - mondta.

A forrásokból több mint 3400 hektár vadföldön fásítottak és közel 3000 dagonya, vaditató, a nagyvadak élőhelyeinek feltételeit javító beruházás valósult meg. Emellett mintegy 45 ezer fácánnal frissítették az állományt, közel 12 ezer csapdát vásároltak és üzemeltetnek a vadászatra jogosultak, illetve csaknem 400 ezer hektáron kotorékoztak - sorolta a kamara elnöke.