Egy kivételes kastély – teli meglepetéssel

Óhatatlanul is összerezzen az ember, amikor ügyetlensége folytán a földre zuhan, majd hangos csörömpöléssel darabjaira hullik az értékes váza. Pedig mindez csak virtuális élmény, a terem valójában szinte teljesen üres. Csak akkor telik meg gyönyörű bútorokkal, műkincsekkel, amikor a látogató kézbe veszi a tabletet…

És ez csak egy a tavaly márciusban megnyílt Dégenfeld-kastély interaktív attrakciói közül. Kissné Szűcs Marianna intézményvezető-helyettes érdeklődésünkre elmondta: már az első évben négyezer látogatót vonzott a megszépült baktalórántházi kastély.

Az interaktív kastélymúzeumban 14 állandó és 4 ideiglenes kiállítás látható. Augusztus 21-éig látogatható a Hungarikum-kiállítás, a nyár végéig Bánki Tamás tárlata. Ezután érkezik az erdészeti-vadászati kiállítás. Három termet antik bútorokkal rendeztek be, a többiben pedig más-más meglepetés várja a látogatót. A belépőhöz tárlatvezetés jár, egy-egy blokkban mindig új vezető várja az érdeklődőket, akik egy, a Baktalórántháza történetének kezdetétől a 20. század közepéig tartó időutazás részesei lehetnek. A végén még táncra is perdülnek.

A kastély eredetileg vadászkúriának készült, a Barkóczy család építtette 1615-1638 között. A területet hűbérbirtokként Barkóczy László kapta, amikor kinevezték a kállói vár kapitányának.

A kúriát 1834-48 között a későbbi tulajdonos, gróf Degenfeld Schomburg Imre alakíttatta át, 16 méterrel meghosszabbította, és emeletet építtetett rá késő klasszicista stílusban. Akkor még 15 dongaboltozatos, márványpadlós háló volt benne, szalon, könyvtár, ebédlőszoba. De ezt már csak elképzelni tudjuk, mert az eredeti tervekből semmi nem maradt fenn.

Kossuth kormánybiztosa

Degenfeld Imre Szabolcs megye főispánja volt 1848-49-ben, mellette Kossuth Lajos kormánybiztosa. Utóbbi tisztéről a családban történt több haláleset miatt lemondott, de főispáni posztján maradt. A forradalom és szabadságharc leverése után Haynau őt kötél általi halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélte, majd azon az éjszakán, amikor megtudta, hogy menesztik, az utolsó 200 elítéltével együtt az övét is börtönre változtatta.

Degenfeld rengeteg karitatív tevékenységet végzett. A nevéhez fűződik az akác meghonosítása Szabolcsban, a Nyírségben a futóhomok megkötésére. Több millió akáccsemetét ültettek el itt, ettől kezdve tudtak gazdálkodni a földeken.

A reformátusok a tiszántúli egyházközség főgondnokává választották 1860-ban, a tisztséget 23 évig töltötte be. Nem volt olyan kis református intézmény és templom, melyen ez idő alatt ne segített volna.

Debrecenben is

Ő újíttatta fel a Debreceni Református Kollégiumot, majd új tanszakokat indított, a „tanítóképezdét” és a papneveldét. Saját maga két alapítványt hozott létre, az egyik a hozamával a pedagógusok mindenkori fizetését volt hivatott rendezni, a másik a szegény, de tehetséges diákok tandíját fedezte.

Degenfeld kivételesen jó kapcsolatai révén tudta ilyen példásan támogatni a református egyházat – avatott be a további részletekbe a helytörténész. A gróf gyermekeit remekül házasította. Egyik veje gróf Tisza Kálmán miniszterelnök, a másik gróf Károlyi Tibor, a főrendi ház elnöke volt. Utóbbi adta ki történészként a négykötetes Nagykárolyi Károlyi Oklevéltárat. Házasságok révén került kapcsolatba a család a többi között a Pomaniczkyakkal és a Wesselényiekkel.

Miniszterelnökök a családban

Két unokája is volt Magyarország miniszterelnöke: dr. Tisza Kálmán és Degenfeld Ilona fia, Tisza István, továbbá a kastélyban 1871-ben született Károlyi Gyula (Károlyi Tibor fia), aki 1931-32-ig töltötte be a miniszterelnöki posztot. (Egyébként ő volt az, aki a Tanácsköztársaság idején megbuktatta a Károlyi Mihályt. Ő és társai segítették hatalomra Horthy Miklóst.)

Degenfeld Imre halála után 1883-ban báró Podmaniczky Géza örökölte a kastélyt. Nagy vadász volt, míg feleségét Degenfeld Bertát Magyarország első női amatőr csillagásznőjeként tartják számon. Kastélyuk parkjában ő fedezte fel az Androméda csillagköd egyik szupernóváját. Később egy kisbolygót neveztek el róla.

Miután a székely hadosztály fölött győzelmet aratott a Román Királyi Hadsereg, főhadiszállását a kastélyban rendezte be. A románok a kastélyt kifosztották, szétverték, a bútorokat megsemmisítették. A kastély utolsó tulajdonosa Dégenfeld Imre unokája, Pál volt, tőle államosították 1945-ben. A kastély ezután tüdőgondozóként működött hosszú ideig.

További tervek

A 2016-os felújítás után most a kastély pincerendszerét – pályázati támogatásból - jövőre kezdik átalakítani. Ott egy interaktív szabaduló szoba és egy borospince nyitását tervezik. A korábban 40 hektáros park nagyobb része a baktai erdészethez került, a megmaradt 12 hektárból eddig másfelet sikerült felújítani, a további területek megszépítésére pályáznak.

Cservenyák Katalin