Rasszizmussal vádolják a miskolciakat
Ma, az antirasszista világnapon civil szervezetek, jogvédők, aktivisták világítanak rá a miskolci szegénytelepeken élőket érintő súlyos jogsértésekre, a gettósodás és a nyomor fokozódására. Arra hívják fel a figyelmet, hogy az önkormányzat feladata lenne az emberhez méltó lakhatási és életfeltételek megteremtése Miskolc szegényei számára
- írja közleményélben a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ).
Leszögezik: a kormány szegényellenes politikájának köszönhetően a szegénységben élők helyzete országszerte romlik, a szegregáció fokozódik. Miskolcon a helyzet kirívóan rossz, az önkormányzat cigányellenes lépéseit már több bíróság, az ombudsman és nemzetközi szervezetek is elítélték.
Hová tűntek az Avasról?
Az elmúlt 4 évben a miskolci önkormányzat intézkedései és a kollektív bűnösségre alapozó megaláztatás odáig vezetett, hogy közel 500 ember tűnt el a miskolci Avasról és a Számozott utcákból. Senki sem követte egyenként nyomon ezeknek az embereknek a sorsát, de köztudomású, hogy akik közülük Miskolcon maradtak, azok többnyire kiszorultak Lyukóvölgybe, a legnagyobb külterületi gettóba. Köztudomású az is, hogy sokan Kanadában fordultak menedékjogért.
A miskolci telepek – jórészt roma – lakói létbizonytalanságban élnek. A téli kilakoltatási moratórium lejárt, a hajléktalanság illetve a gettósodás fokozódása egyre jobban fenyeget, annak minden negatív következményével.
A TASZ helyszínen forgatott videója:
A felelősség elsősorban nem a nyomorba taszított embereké, hanem az önkormányzaté és az államé, azé az önkormányzaté és államé, amelyik magára hagyja polgárai egy részét a mindennapi létküzdelemben, az emberi méltóság védelmében.
- olvasható a civilek által is aláírt TASZ-közleményben.
