Húsz éve nem született ennyi gyerek Debrecenben

Két évtizede nem volt annyi szülés a Debreceni Egyetem Klinikia Központjában, mint 2016-ban. A háborítatlan szülést támogató bababarát intézményben fontos cél a császármetszések számának csökkentése, és dúlák is segíthetik a babák világra jövetelét.

A Debreceni Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján 3024 szülés volt tavaly, ezzel húszéves rekord dőlt meg az intézményben. Utoljára 1996-ban haladta meg a háromezret az éves szülésszám. 2016-ben egyébként 170-nel több szülés zajlott, mint egy évvel korábban, ami az országos adatokhoz képest magasabb, 6 százalékos növekedést mutat.

– Egyre nagyobb a gyermekvállalási kedv, a Klinikai Központ élenjáró ellátási szerepe is évről évre erősödik, valamint folyamatosan javul az infrastruktúra. Ebből adódhat az elmúlt évek szülési számainak növekedése – fogalmaz Póka Róbert, a DE Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatója.

30 év után négyes ikrek

Az intézményben tavaly 3147 újszülött látta meg a napvilágot: az ikerszületésekből adódóan ez a szám nagyobb, mint a szülések száma. 2016-ban több mint száz kettes ikerszülés volt, hármas ikrek is majdnem minden hónapban születtek. Harminc év után újra négyes ikrek születtek a klinikán, ami a Debreceni Egyetem egyik legnagyobb sajtóérdeklődést kiváltó eseménye volt, az egész ország kedvencévé vált a hatfősre gyarapodott Boda család.

Az édesanya és a babák érdekében a három kislány, valamint a kisfiú programozott császármetszéssel jött a világra, de a debreceni klinikán alapvetően arra törekszenek, hogy a lehető legkevesebb alkalommal avatkozzanak be a természetes folyamatokba.

– A császármetszéses szülések aránya tavaly és az azt megelőző három évben is 38 százalék volt, ami megegyezik az országos átlaggal – hangsúlyozza a professzor.

A szakember kiemeli, hogy az ellátás legmagasabb szintjén álló intézményekben, ahol a súlyosabb, komplikált esetek ellátása történik – így az egyetemi klinikákon, megyei kórházakban és a legnagyobb fővárosi kórházakban – nyilvánvalóan magasabb a császármetszések aránya. A Klinikai Központ eredményei azért is figyelemre méltóak, mert a hasonlóan nagy intézmények között van olyan, ahol extrém nagy, 55 százalék a császármetszések aránya.

Nem biztos, hogy császár után is császár jön

Ennek következményei közül az egyik legsúlyosabb a jövőbeli császármetszések számának emelkedése. Még azokban a vezető intézményekben is ahol, évtizedek óta nagy hangsúlyt fektetnek a császármetszések számának csökkentésesre, megfigyelhető az a jelenség, miszerint, ha az első gyermekét műtéti beavatkozással hozta világra az édesanya, akkor szinte biztos, hogy a második szülés is „császár” lesz. Póka Róbert szerint ez nem kell, hogy feltétlenül így legyen: a debreceni szülészeti klinikán a császármetszést követő természetes szülések száma 60 százalék, ami országos szinten kiemelkedőnek számít.

Legtöbben a korábbi műtéti heg szétválásától tartanak, pedig erre mindössze fél százalék esély van. A második császármetszésnek pontosan ugyanolyan kockázatai vannak a babára és a mamára nézve is, mint az elsőnek, sőt ezek rizikója emelkedik. Az újabb beavatkozásánál kizárólag az operáció közbeni vérzés kockázata kisebb. A Debreceni Egyetemen éppen ezért, ha van rá lehetőség, és nem indokolja semmi a császármetszést – például harántfekvés, medencevégi fekvésű „faros baba”–, akkor a természetes szülésre törekszenek. Az intézmény egyik legfőbb célkitűzés annak elérése, hogy csökkenjen, vagy legalább ne emelkedjen a császármetszések száma.

A szülészeti klinika szakemberei nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a várandósok és a szülésnél jelenlévő hozzátartozóik a lehető legkellemesebb bababarát és családbarát körülmények között éljék át a szülés és a korai gyermekágyas napok élményét. A szülésznők interaktív formában, felkészítő tanfolyamokkal segítik a gyermekváró párokat abban, hogy a szülés idejére a lehető legkevesebb ismeretlen tényezővel kelljen szembesülniük. A klinika orvosai nyitottak a háborítatlan szülés megvalósításában és az egyéni igények teljesítésében, így a dúlákkal való együttműködés sem számít tabunak. A betegbiztonság, a szakmai szabályok és a higiénés előírások betartása mellett sem lehetetlen az édesanyák igényeinek teljesítése.