Autonómiák Európában II.: Aland-szigetek

Ahhoz, hogy megértsük teljes egészében a szigetek helyzetét, kis történelmi kitérőt kell tennünk. A 12. századtól Svédország mint viking nagyhatalom hódító háborúkat vívott Finnországgal, és fokozatosan meg is hódította. A svéd fennhatóság alatt is azonban fokozatosan nőttek a finn függetlenségi törekvések, míg végül 1809-ben, a napóleoni háborúk nyomán Svédország lemondott Oroszország javára. Az orosz cár lett a finn nagyherceg, de Finnországot nem tudták eloroszosítani. Az orosz bolsevik forradalom után ki is kiáltották a függetlenséget és azt a kommunista Oroszország kénytelen volt elismerni.

1920-ban az Aland-szigeteket Svédország kérte magának, a Népszövetség mégis Finnországnak ítélte azzal a céllal, hogy biztosítsanak autonómiát az ottani svéd lakosságnak. És a finnek olyan autonómiát teremtettek a szigeteken, aminek ma is csodájára jár a világ. 1920-ban, 22-ben és 1951-ben is törvényekkel modernizálták a svéd jelleget, majd 1991-ben megkapta mai, Európában páratlan státuszát. Törvény szabályozza Aland szövetségi jellegét, a 4. fejezet részletesen felsorolja a szuverén jogokat, szabályozza az aalandi törvényhozás és a központi helsinki hatalom viszonyát. Aland demilitarizált, semleges övezet, lakosai nem sorkötelesek a finn hadseregben, ezt a státuszát nemzetközi egyezmények is biztosítják. A törvény Alandot egynyelvű, svéd tartományként határozza meg. A szigetlakók többsége nem is beszél finnül, viszont Finnországban a finn mellett kötelező a svéd nyelv elsajátítása is, mint ahogy Stockholmban is van finn tanszék az egyetemen.

Minthogy a szigeteknek kicsi a lakossága, nincs egyeteme, de a finn diplomákon kívül hivatalosan elfogadják a svéd, dán, norvég okleveleket is. A bevándorlás feltétele a svéd nyelv ismerete; a finneknek, ha le akarnak telepedni, kötelezően svéd nyelvvizsgát kell tenniük. A szigeteken élénk a kulturális élet. Kék-sárga-piros lobogójuk ott van minden közintézmény homlokzatán, a hajókon. 1992 óta Aland külön útlevelet bocsájt ki és „többletjövedelme” fölött is az aalandi hatóság rendelkezik. Televíziójának mindkét csatornája svéd nyelvű, akárcsak hat rádiója is és a szigetek két újságja. Elfogadnak német és angol nyelvű hirdetéseket is, de finnül csak a gyászjelentések jelenhetnek meg. És mindez finn fennhatóság alatt!

Képzelhetjük, ha Aland 25 ezer svédje ilyen jogokat élvez, akkor milyen jogok illetnék meg a 8-9 százezer székelyt a Székelyföld autonómiájában? Meg tudom érteni Izsák Balázst, a Székely Nemzeti Tanács elnökét, hogy amikor megnyitották brüsszeli irodájukat, elsőnek Aland svéd követeit hívták meg vendégnek és konzultációra. Ők megértették a székely követeléseket, teljes mellszélességgel támogatják is azokat. Javasolnám ezúttal is Izsák Balázsnak, hogy fordítsák le román nyelvre Aland autonómiáját biztosító törvényt, és jutassák el a román parlamenti pártoknak, kérdezzék is meg nyíltan a román parlamentben: ami jár 25 ezer svédnek egy szigetcsoporton, az miért nem jár máshol, de ugyanabban az Európában?

Bereczki Károly