Kalandozó magyarok: Tel Aviv, Jeruzsálem – pezsgés, pálmafák, élet

Tavaly előtti év elején érkezett ismerősömtől a kérdés: Jössz velünk Tel Avivba? Akkor még nehéz volt döntenem, időt kértem hát. Másnap megvettem a repülőjegyemet. Nem bántam meg.

Egyre nagyobb várakozással voltam, ahogy a pontosan két hónap múlva, az akkor még Budapestről induló járat napja közeledett. Készültem, olvastam, információt gyűjtöttem, hogy a csupán négy napra tervezett út során mit és milyen sorrendben nézzek majd meg. Belefér-e minden? Mint utóbb kiderült, nem fért bele. Este szállt fel a járatom Izrael felé és késő este, több mint háromórás, de a Wizz Air személyzetének jóvoltából nagyon kellemesen eltöltött légi utat követően megérkeztem. Útlevél-ellenőrzést követően beléptem Izrael területére, és a március elején hazánkban tapasztalt hideghez képest kellemes, langyos időben volt részem még az esti órákban is Tel Aviv repülőterén. Szállásom Jeruzsálemben volt, így egyből buszra szálltam és rövid, egyórás utat követően már az óvárosi szállásom felé gyalogoltam.

Lenyűgöző Jeruzsálem

Az egykor a világ központjaként emlegetett város három vallás központja, ahol békében élnek egymás mellett keresztények, zsidók és muszlimok. Az óváros sikátoraiban reggel színes virágként nyíló bazársor temérdek portékát kínál és olyan fűszerillatot áraszt, amit az Ezeregyéjszaka Meséi olvasása közben éreztem. Útra keltem hát, nyakamba vettem a sikátorok labirintusát és a végén a színkavalkádtól bódultan, pár ajándékkal gazdagabban vettem az irányt a Nyugati Fal, azaz a Siratófal felé. A rómaiak által lerombolt Második Templom maradványa a fal, ahol nők és férfiak elkülönülve, imádkozva gyászolják a templom lerombolását. Ide csak biztonsági ellenőrzést követően léphetünk be.

Gyönyörű aranykupolájával a Siratófal mögött már távolról feltűnő látvány a Sziklamecset, ami muszlim fennhatóság alá tartozó területen fekszik; ide is csak biztonsági és útlevél-ellenőrzést követően mehetünk be, ráadásul kora reggel érdemes jönni, akkor nyitják a kapukat és meghatározott időszakokban van csak belépés. Elragadó az aranykupola, a kékes csempék és kalligráfiák összhatása. A Sziklamecset azon szikla fölé épült, ahol muzulmán és zsidó hit szerint Ábrahám feláldozta volna fiát, és ahonnan Mohamed próféta muzulmán hit szerint felszállt az égbe. Érdemes sétálni a környéken is; csodaszép épületek, igazi arab hangulat övezi ezt a negyedet.

A Szent Sír-templom

A templom Jézus Krisztus keresztre feszítésének helyén, a Golgotán épült. Itt található az a szikla is, amelyre Krisztus testét keresztről való levételét követően helyezték, hogy a temetés előtt illatszerekkel bekenjék.

A kereszténység egyik legfontosabb szentélye ez a templom

és mint minden szentföldi helyet, nagyon sokan látogatják, évszaktól függetlenül.

Merőben eltérő mindhárom szent hely, mégis legalább egy közös vonással illethetőek: áthatja őket a vallásos áhítat, az elmélyült és a hívők életének mindennapjait átitató hit, ami egész Jeruzsálemre jellemző. Ha végigjárjuk Krisztus keresztútjának állomásait, a stációkat; ha felmegyünk az Olajfák hegyére és megtekintjük a Getsemáné-kertet, ahol Jézus tanítványaival imádkozott és ha onnan Jeruzsálemre tekintünk, megváltozik valami bennünk. Talán többek leszünk mindettől, talán hozzáad valamit belső értékeinkhez mindez.

A Holt-tenger

Másnap arra vállalkoztam, hogy elmegyek a Holt-tengerhez, aminek partja a világ legmélyebb szárazföldi pontja. Annyira sós, hogy élővilág gyakorlatilag nem létezik benne és olyan sűrű, hogy testünk minden erőfeszítés nélkül lebeg, ha ráfekszünk. Gyógyító hatása messze földön híres, nem beszélve az iszapról, amivel minden vállalkozó kedvű turista bekeni magát. Legalább egyszer. Március elején nap közben 32 fok volt a külső hőmérséklet a Holt-tengernél, a víz kellemesen langyos. Egy kellemes napot el lehet itt tölteni, parafadugóként lebegve a víz felszínén. Innen este visszatérni a mindössze 15 fokos Jeruzsálembe nem kevésbé érdekes.

Tel Aviv: egy kis Európa

Az utolsó napon úgy döntöttem, még reggel elindulok Tel Avivba, ahol kellemes 25 fok várt, kék ég és pezsgő város, autódudálás, pálmafák, élet. Igazi művészközpont ez a város, Izrael gazdasági központja, bár a hivatalos főváros Jeruzsálem. Egyben kulturális központ is, európai hangulatával kellemes hely, amely központjától kis távolságra megtalálható a Földközi-tenger partja. Március elején a tenger viszonylag hűvös, de ha már ott jártam, megmártóztam. Egy egész napos pihenést és kagylógyűjtést követően elindultam a repülőtér felé; kissé szomorúan, de tele több napi élménnyel, melyeket nem felejtek el soha.

Késő éjjel megérkeztem Budapestre majd Debrecenbe, és nem jött álom a szememre. Mi változott meg? Hiszen pár napja még itthon voltam. Pár napja még vártam, hogy majd mehetek és világot láthatok. Pár napja még nem tudtam, hogy egy olyan világot láthatok, ami nyomot hagy a lelkemben és óriási hatással van rám. Várom, hogy ismét mehessek, ismerős helyeket lássak újra és felfedezzek ismeretleneket. Most már Debrecenből.

Gulyás Péter
Debreceni Nemzetközi Repülőtér