Vízkereszt vasárnapja

A nyugati kereszténység minden évben ekkor emlékezik meg a napkeleti bölcsekről, Gáspárról, Menyhértről és Boldizsárról.

Ezeknek a neveknek mind január 6-án van a névnapja. A keleti keresztény egyházak Jézusnak a Jordán folyóban Keresztelő Szent János által való megkeresztelkedését ünneplik ezen a napon.

Honnan ered a kifejezés?

A templomokban tömjént és vizet szenteltek (kereszteltek), innen a magyar vízkereszt elnevezés. Ma is szokás még a vízkereszt napi házszentelés. Ekkor a helybéli plébános meglátogatja híveit, megáldja a ház népét és a jószágot, majd az ajtók szemöldökfájára krétával felirja a G-M-B betűket és az évszámot.

A Nyugati egyház számára a vízkereszt a karácsony zárónapja. A keleti egyház - a Julián naptár szerint vízkeresztkor ünnepli Krisztus születését. Náluk ez a karácsony napja.

A farsang kezdete is

Fontos még tudni, hogy vízkereszt vasárnapja egyben a farsang kezdete is.

A farsang változó hosszúságú ünnep. (Elnevezése és a legrégebbi szokásadatok középkori német polgári hatásra vallanak, de vannak az Anjouk és Mátyás királyi udvarából itáliai hatásra utaló adatok is.) Csúcspontja a farsang vasárnaptól húshagyó keddig tartó utolsó három nap, ami tulajdonképpen nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karneválokat (Rio de Janeiro, Velence).

Magyarországon „a farsang farkának” nevezett időszak legnevezetesebb eseménye a mohácsi búsójárás. Ez február utolsó napjaira esik.