Ennyit kereshet egy dolgozó diák a Balatonnál

A balatoni kiemelt üdülőövezetben jellemzően 50 százalékkal nőttek a bérek az elmúlt két-három évben, a munkaerőhiány kezelhető, a balatoni vendéglátósok felkészültek az idei szezonra - közölte Hoffmann Henrik, a Balatoni Turizmus Szövetség (BTSZ) elnöke június 8-i sajtótájékoztatóján Balatonföldváron.

Hoffmann Henrik, a 23 tagszervezetet, illetve közel 3 ezer turizmusban érdekelt balatoni vállalkozót tömörítő BTSZ tagságának visszajelzéseire hivatkozva cáfolta azokat a sajtóértesüléseket, miszerint egymillió forintos havi fizetést is el lehet már érni a Balatonnál.

"Egymilliót nem, fele ennyit is csak kevés helyen, de százezreket lehet keresni kemény munkával"

- mondta a balatoni bérekről, amelyek számításai szerint, főként az áfacsökkentésnek köszönhetően évente 10-20 százalékot emelkedtek az utóbbi 2-3 évben, mára megközelítve a nyugati bérszínvonalakat. Példaként említette, hogy a szakácsok, séfek fizetése akár meg is duplázódott, egy szállodai szobaasszony három évvel ezelőtti 120 ezer forintos havi fizetése pedig ma már 200 ezer forint körül alakul.  

Az áfacsökkentés mellett a forgalom- és a fizetőképes kereslet növekedésének is köszönhető, hogy a vendéglátás jövedelmezősége javult és a bérek emelkedtek, amely tendencia Hoffmann Henrik szerint a következő években is fenntartható lesz. A BTSZ elnöke beszélt arról is, hogy a Balaton mára európai összehasonlításban az egyik legkomplexebb, ár-értékarányban is az egyik legversenyképesebb üdülőhellyé vált. Ennek is köszönhető, hogy az év első 3 hónapjában több mint 17 százalékkal emelkedett a vendégéjszakák száma az üdülőrégióban - számolt be a KSH adatokról.

A munkaerőhiányról azt mondta, országos jelenségről van szó, ami a Balatonnál a szezonalitás miatt erősebben jelentkezik. Minden évben meg tudták oldani, szerinte jó szervezéssel idén is megoldható lesz ez a probléma betanított, átképzett, és diákmunkásokkal.

Közölte, a munkaerőhiánynak csak részben oka a külföldre vándorlás, hiszen egy felmérés szerint a magyar munkavállók 5 százaléka dolgozik külföldön, ami nem esik messze a 3,9 százalékos európai átlagtól és sokkal jobb helyzetet mutat, mint Romániában, ahol 20 százalékos ez az arány. A probléma okai között van, hogy elvesztették a szakmák a becsületüket, amin a javuló fizetések változtatni fognak, valamint az, hogy nőtt a turisztikai vállalkozások száma, ami több munkaerőt igényel - tette hozzá.