Hirdetés

Hirdetés

Egri hullócsillagok

civishir.hu

2013.10.09. 13:17

Egri hullócsillagok
Sárközi, a cigány (Agárdy Gábor), Dobó kapitány (Sinkovits Imre) és Bornemissza Gergely (Kovács Istv

Szerintük Sárközit, a cigányt előnytelen színben tünteti fel a jeles szerző. Szalmási Nimród jegyzete

Hirdetés

Hirdetés

Zamárdi határában, az egykori Zsidó-írtás szélén van egy hangulatos kis vendéglő, a megfáradt és főleg éhes vándorok kedvtelve kóstolgatják itt a finom falatokat. Nekem rácpontyra támadt kedvem, barátom maradt a jól bevált tatár beefsteaknél, desszertnek szerecsendiós franciakrémest fogyasztottunk, majd távozáskor törökméz is került az ajándékok közé. Később a rádióból értesültünk, hogy végletes mértékben kimerítettük az extrém rasszizmus teljes fogalomtárát; elég csak egy pillantást vetni a föntebb sorolt étkekre. A Forum für Sinti und Roma (Fórum a szintikért és romákért) nevű csoport betiltatta a cigánypecsenyét, mint önálló megnevezést, s  hannoveri önkormányzat döntése alapján a helyi éttermek már le is vették azt az étlapokról. Játsszunk el egy lehetséges és fölöttébb valószerű gondolattal; a sikertől megrészegült társaság most teljes fegyverarzenállal Magyarországra, úgyis, mint utolsó csatlósra támad. Közleményükben kitérnek majd arra, hogy ismét bizonyítást nyert a magyar nép mélységes rasszizmusa, mert úgy nyolc éve a Nagy Könyv nevű országos felmérés és programsorozat során a legkedveltebb regény kategóriájában Gárdonyi Géza Egri csillagok című alkotása diadalmaskodott, messze megelőzve a Sorstalanságot például. A gondolatbűnnek minősülő, az egész művet jellemző hangulati elem bírálata mellett leginkább azt sérelmezik, hogy az egyik mellékszereplő Sárközit, a cigányt, előnytelen színben tünteti fel a jeles szerző.

Miután az ember esze még valahol Hannover környékén megállt, tételezzük fel, hogy a pecsenyegyilkosok mivel fognak előrukkolni. Nyilván bődületes fordulatnak vélik majd, hogy a regényben Sárközi a „magyar”, és a kassai Hegedűssel szemben – aki áruló lett – megvédi a várat az uniós csatlakozásra váró törököktől. Az igaz, hogy Sárközi egy pillanatig sem összekeverhetően cigánynak vagyon ábrázolva, így egyáltalán nem multikulturális jelenség, ami viszont már igencsak zavarhatja a fórum tagjait azon túl, hogy, hogy Sárközi magától értetődően magyar hazafi! Ez utóbbi már joggal verheti ki a biztosítékot az emberiségszintűen liberális antirasszista központban. Sárközi így, s vele az Egri csillagok végérvényesen leszerepelt. A kakaóbiztos számítógépek korszakában így nem lehet valaki kötelező olvasmány és kedvenc! Ha Sárközi legalább esélyegyenlőségi igénnyel lépne fel, egyenlőséget követelve és jogvédő volna! De nem, Sárközi jól érzi magát cigányságában és magyar helyzetében – legitimálva ezzel a bűnös magyar múltat.

Egy korszakkal ezelőtt, Sárközit még nem merték osztályárulónak stemplizni, hiszen a szocialista hazafiságba jámborságában még belefért. Ma már a Sárköziek zavarnak. Nem tudjuk pontosan, hogy miért. De legvalószínűbb, hogy Sárközi (Gárdonyi) hazafisága zavarja a moderneket. Egy cigány ne legyen magyar hazafi!

Az Egri csillagok pedig – elvileg – nagyon korszerű mű, hiszen konfliktusos, s a rossz emberek itt éppen, hogy muzulmánok, akik eléggé terroristaként viselkednek. Gyermekeket rabolnak, túszokat szednek, békés várakat ostromolnak. Úgy tűnhetne, hogy a velük szembeni önvédelem (egybeesvén a modern amerikanizmus trendi viselkedésével) példaszerű. De – úgy látszik – a magyarok sehogyan sem tudnak jól cselekedni. Hiszen alkalmanként derülnek a cigány „asszimilációs” gesztusain. Szóval bizonyára rasszisták, s valószínűsíthetően az antiszemitizmus sem áll távol tőlük; Gárdonyi legalábbis minden bizonnyal az volt, hiszen regényéből kihagyta a zsidókat – tagadván létüket (létjogukat?)! Gárdonyi tehát nem volt – így ma sem! – politikailag korrekt szerző, ellenben az ásatag és szalonképtelen nacionalizmus képviselője. Mit kereshetne ez az író az ifjú generációk nevelői között?

Ha az ember mélyebbre ás, akkor persze még nagyobb hibákat is felfedez. Sok a klerikális jellegű esemény a műben, s a papok ábrázolásából hiányzik a kritikai elem. A nők ugyan igen férfiasan viselkednek – tehát trendik, – de azért alárendelt szerepet kapnak; Vicuska kivételével, aki nagyon konzervatívan csüng a választott férfin, aki viszont igen problémátlanul ragaszkodik feleségéhez. Nincsenek identitásproblémák a műben – kizárják tehát a választás szabadságát, s az egyedül modern Hegedűs hadnagyot, aki nagyon realistaként végzett költség-haszon számítást, felakasztják – holmi hazafiság meg eskü jegyében!

Miféle elavult világot akar eladni ez a Gárdonyi? Csak nem fogadhatjuk el azt, hogy a törökökkel nem lehet kölcsönösen előnyös üzletet kötni?!

S egy ilyen realista döntés helyett kap a tanuló egy véres ostromot. Ami rendben is lenne, hiszen jó akciófilmes nyersanyag az egész, de Gárdonyi nem szórakoztatni akar, s az új Bornemissza-féle harci eszközök sem reklámjellegűek, hanem itt komolyan Jézust kiáltva halnak meg. S Egerben (ez egy telephely egyébként) Kassát, Miskolcot, sőt Magyarországot emlegetve nem igazán a hős Dobó a fontos, hanem a haza. Nem tündérek, koboldok, héroszok és vámpírok, s nem is drágakövek, atomtöltetek s más modern dolgok mozgatják Gárdonyi hősét. Hát ez így nem lehet kötelező olvasmány! S még a törökök is komolyan veszik magukat – folytonos klerikális szimbolizmusok kifejtése közben! -, ahelyett hogy csak gonoszok volnának, akik személyesen is megsértették a győzhetetlen hősöket. Így tehát a törökök is elavultak; ezen Jumurdzsák modernnek minősülő talizmánja sem segít.

Az Egri csillagokra tehát nincs szükség, mint kötelező olvasmányra. Legjobb lesz, ha pályázatot írnak ki új, politikailag korrekt szövegekre, amelyek garantáltan mentesek lesznek etnikai, vallási és értékelvi problémáktól. Viták legfeljebb a kólák és a koktélok hívei között folynak, s a mondanivaló az egri vár üzleti hasznosításának menedzseri megoldása körül foroghat, amelynek során kibomolhatnak multikulturális szerelmek is, s aztán a végén mindenki boldogan fogyaszt. Ne mondják, hogy nem szóltunk…

Szalmási Nimród

Szóljon hozzá!

Hirdetés

Hirdetés

.