A két debreceni hölgyön nem foghat ki a sivatagi forróság
Női 100 méter gáton ketten is képviselik Magyarországot a dohai atlétikai világbajnokságon, és mindketten debreceniek. A Debreceni Sportcentrum-Sportiskola atlétái október 5-én, szombaton kezdik meg szereplésüket az év utolsó szabadtéri versenyén.
Kozák Luca elmondta, a szeptember végi időpont nem volt zavaró számára, hiszen sérülés miatt később kezdett versenyezni.
Július elején versenyeztem először, így nem érzem azt, hogy hosszú lett volna különösen a szezon. Nincs igazán szeptember végi hangulatom, nem is érzem magam fáradtnak, okosan megoldottuk a felkészülést. Az utóbbi pár hét már könnyebb edzésekkel telt, inkább minőségi, mint mennyiségi munkát végzünk.
Kerekes Gréta számára máshogy alakult az idény, de a napokban már ő is remek állapotba került.
Hazudnék, ha azt mondanám, nem ért el a mentális fáradtság az év végére, de az utóbbi napokban ebből elég gyorsan sikerült "kirázódni". A vb előtti hetekben már csak apróságokon dolgozunk, és igazán jó edzések vannak mögöttem.
Természetesen a debreceni atléták arról is meséltek, milyen célokkal utaznak Dohába.
A középdöntő szerintem reális elvárás lehet, de számomra az a lényeg, hogy legyen két jó futásom. A formaidőzítés jól sikerült, eddig is jó futásaim voltak, de érzem, még van bennem – vélekedett Kozák Luca.
Kerekes Gréta is hasonló ambíciókat fogalmazott meg.
A középdöntő elérése benne lehet a pakliban. Eddig mindig azt mondtam a nagyobb viadalok előtt, hogy szeretnék egyéni csúcsot futni, de a Fedettpályás Európa-bajnokság óta ez átértékelődött. Úgy utazok ki, hogy nem koncentrálok az időre, hanem azt szeretném, hogy az elmúlt két-három hét edzésmunkáját átvigyem a versenyre, és akkor biztosan jönni fog az idő is.
Az idei Európa Játékok bronzérmese, Luca még azt is hozzátette, őt nem fogják hátráltatni a körülmények.
Én örülök neki, hogy meleg lesz, és nem kell esővel, jégesővel, rossz időjárással megküzdeni, mert szeretem a napos időt, és jót futni melegben lehet. Szerencsém van, hogy én 100 gátat futok, szerintem a hosszútávfutóknak sokkal nehezebb lesz ezzel megküzdeni.
[Beillesztett cikk: „Eléhezett” a magyar a gyilkos távon]
