A kerékpározás fellegvára lesz Debrecen?

Debrecen lehet az első kezdezményezettje a Magyar Kerékpáros Szövetség (MKSZ) edzőcsarnok-fejlesztési programjának, mely előkészítésére a múlt év végén 100 millió forintot irányzott elő a kormány.

Ebből a pénzből egy kelet- és egy nyugat-magyarországi pályára – úgynevezett kis velodromra – vonatkozóan kell gondoskodni megvalósíthatósági tanulmányról, hatástanulmányról, költség- és időkalkulációról, valamint helyszínvizsgálat lefolytatásáról. A kormányhatározat szerint az előkészítési fázisoknak idén június 30-ig el kell készülni, méghozzá a Magyar Kerékpáros Szövetség által, az aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztos bevonásával. 

Ezek ismeretében lehet továbblépni, s augusztus 31-ig előkészíteni a kormány számára az edzőcsarnokok konkrét megvalósítását, forrásigényét, a munka ütemezését taglaló előterjesztést. Az MKSZ-nél 2019-re teszik a beruházások tényleges megindulását.

Elértük a gödör alját

A velodromokat igénylő pályakerékpározás a kerékpársporton belül jelenleg a legmostohább sorsú szakág. A regnáló elnökség 2024-ig szóló sportfejlesztési stratégiájában úgy fogalmaz, a fővárosi Millenáris Velodrom már az országos bajnokság megrendezésére sem alkalmas (elhasználódott futófeülete balesetveszélyessé vált), de más paramétereiben sem felel meg semmilyen nemzetközi előírásnak. Más ilyen létesítmények egyáltalán nincsenek, így az európai és világversenyekre való felkészülés objektíve lehetetlen (a klubok Bécsbe járnak tréningezni, versenyezni).

Az említett koncepció helyzetértékelésében leszögezi: a kerékpársport ma nem tölti be társadalmi rendeltetését, jól működő versenysportként végképp nem funkcionál, aminek egyik fő oka a kritikus létesítmény-helyzet.

Nem csak a pályakerékpár, a BMX freestyle is csapnivalóan áll ezen a fronton: miközben a 2020-as tokiói olimpián már versenyszám lesz a sportmászással, a gördeszkázással és a szörffel együtt, Magyarországon egyetlen ilyen park sincs, a hazai BMX-esek a crossosokkal együtt szintén külföldre járnak. 

Letették a gépkarabélyt és mentek biciklizni

Az első magyar kerékpáros klub (Budapesten) 1882-ben jött létre, a század végére pedig már 119 városban 134 egyesületet jegyeztek 97 döngölt agyag-, föld-, fa-, aszfalt- és betonpályával. 1925-től megrendezték az országúti Tour de Hongrie-t, melyen néhány év múlva már hét ország versenyzői álltak rajthoz. Míg az 1932-es los angelesi olimpián egy, négy év múlva Berlinben már nyolc versenyzők képviselte a magyar színeket. A kerékpársport fejlődését csak a második világháború törte meg, ugyanakkor alig ült el a csatazaj, 1945 májusában már megrendezték az első pályaversenyt! Míg a 1952-es helsinki olimpián versenyzőink egy ötödik és egy hatodik helyet szereztek, addig a ’70-es, ’80-as években már elmaradoztak a nemzetközi eredmények, a hagyományos pálya és országúti számokban – foglalható össze slágvortokban a sportág története a rendszerváltásig.

[Beillesztett cikk: Velodromot építhetnek Debrecenben!]

A 2010-ig terjedő időszakban néhány nagyszerű eredménytől eltekintve a kerékpársport nem tudott stabilan nyeregben maradni. Mint a szövetségnél fogalmaznak, hiányoztak az üzleti alapú működéshez szükséges feltételek, a menedzsment tudás, a korszerű edzésmódszerek és az anyagiak egyaránt. A kerékpársport néhány tíz ember „szent magánügyévé” vált, miközben terjedni kezdtek az olyan, nyugaton már népszerű műfajok, mint a mountain bike, a downhill, a BMX, a trial. Ehhez az időszakhoz kötődik a sportág 135 éves magyar történetének eddigi csúcsteljesítménye: a 2007-es világbajnokságon Bodrogi László az országúti időfutamban második helyezést ért el. A Tour de Hongrie is újjászületett.
Míg a rendszerváltozást követően a kerékpársport szakágai sokszor egymással rivalizáltak az együttműködés helyett, 2015-re felismerték: a kooperáció célravezetőbb a versengésnél. 
Bár az elmúlt években is többször változott az elnökség összetétele, a Magyar Kerékpáros Szövetség ma egységes szervezetnek vallja mágát, amely 12 szakágban szervezi, koordinálja a
sportág szereplőinek életét. 

Márpedig feladat rengeteg kínálkozik: leküzdeni a kevés jó minőségű hazai verseny, az utánpótláskorú versenyzők, a szakképzett edzők csekély számát. Segíteni a már említett, nyomasztó infrastrukturális gondokon, orvosolni az irányítási, menedzsment hiányosságokat, miközben trendivé kellene tenni a sportágat, különösen azon fiatalok körében, akik nem éltek az internet nélküli világban… És a lista korántsem teljes.

A sportági szövetség érdekérvényesítő és szponzori kapcsolatrendszerét is javíthatja, hogy 2017 májusa óta az a Princzinger Péter az elnök, aki korábban az Oktatási Hivatalt vezette, jelenleg pedig a Magyar Turisztikai Ügynökség egyik vezérigazgató-helyettese. Ő a megválasztását követő két éven belüli előrelépést ígért.

Önfenntartó létesítmény lehet

Visszatérve a debreceni beruházáshoz: ez a velodrom elsősorban az utánpótlás-nevelést szolgáló – amatőr és hobbi sportolók előtt is nyitott – komplexum lehet. A szövetség által jegyzett stratégiai dokumentumban az olvasható, hogy hatékony hasznosítási elképzelések mellett önfenntartó működtetés a cél, a csarnokot más sportágak is használnák (a tollaslabdát, a röplabdát, a tornát, a ritmikus gimnasztikát említik). Így különösen érthető, miként jön a képbe a Debreceni Egyetem, s kiváltképp annak hasonló elveket valló, sportkoncepciókban kreatív, hatékony kancellárja.

A velodrom egy speciális sportcsarnok, melynek központi eleme az ovális, fából épített, két egyenesből és két erősen döntött visszafordító kanyarból álló, gyorsasági versenyekre szolgáló 200 vagy 250 méter hosszúságú pálya. A pályatest által határolt belső terület a versenyek során technikai zónaként működik, amikor pedig nem a bicajosoké a főszerep, ezt a teret használnák más sportágakhoz. Az épületnek megfelelő szellőzéssel, fűtéssel és hűtéssel kell rendelkeznie. 

Az önfenntartó működéshez adalék: Nyugat-Európában jellemző, hogy cégek vásárolnak pályahasználatot adott időszakra, és a dolgozók ez időben korlátlanul igénybe vehetik azt. Márpedig Debrecenbe elég sok olyan cég érkezik, amelyik ezt nem csak megteheti, hanem gondolkodásmódjában is közel áll az efféle dolgozói kedvezményekhez.

Ratalics László