Hirdetés

Sosem mosták a debreceni tölgyfagatyát

Murányi János: Debrecen lexikon

2010.09.11. 12:14

Sosem mosták a debreceni tölgyfagatyát
A víztorony különleges díszben (Fotó: Cívishír)

Debrecen – Városunk régi titkai. Lehet-e még Debrecenben faizani? Mennyi víz van a nagyerdei toronyban? Hogyan muzsikált a Szotyori utca névadója? Lehetett-e kényelmes a tölgyfagatya?

Hirdetés

Hirdetés

Faizás: A tűzifa beszerzését jelenti sajátos debreceni nyelven. A városhoz közel fekvő erdőkben a téli időszakban (november 1-től József napig) hetente kétszer engedélyezve volt a száraz gally gyűjtése és hazavitele – ki mennyit bírt el a hátán. Saját felhasználásra, de árulni is lehetett a piacon. Az eredeti jog az I. világháborúig fennmaradt, majd a II. világháború utáni ínséges időkben újjáéledt.

Nagyerdei víztorony: A 40 méter magas torony 1913-ban épült a strandfürdővel szemben. Körülbelül 1 millió liter vizet tárol, amivel a klinika-telep vízellátását biztosítja. Körülötte működött 1912 után egy ideig a Nyári Kávéház.

Szotyori Nagy Károly: Az 1821-ben született orgonaművész, tanár, zeneszerző Bécsben, Lipcsében, Drezdában tanult. Az első református korálkönyv szerzője(1848). Kántor a Nagytemplomban, a Kollégiumi Kántus vezetője 1850-től. A zenede zongora tanszakán tanár, magán zeneiskola vezetője. Utcát neveztek el róla Debrecenben.1897-ben halt meg.

Tölgyfagatya: A gulyás és a kondás hordta az erős kendervászonból szőtt gatyát, amit használat előtt fahamuval kevert olvasztott faggyúban kifőztek. Többek között nagy előnye volt, hogy egyetlen élősködő sem esett bele. Sohasem mosták – addig hordták, míg le nem rongyolódott róluk.

Utcavásár: A magyar jogtörténetben egyedülálló, hogy egy város egy-egy utcájának külön vásártartási joga legyen. 1466-ban Szilágyi Erzsébet, a város akkori földesura 15 napos vásárt engedélyezett a Mester utcai polgároknak. Majd egy évvel később a Csapó utca lakóinak is.

Szóljon hozzá!

Hirdetés

Hirdetés

.