Ezen a napon arra emlékezünk, hogy Magyarország egyszer világhatalom volt
A magyar labdarugó-válogatott, az Aranycsapat 1953. november 25-én a londoni Wembley stadionban 6:3-ra legyőzte a hazai pályán akkor már 90 éve veretlen angol válogatottat. A sporttörténeti győzelem emlékére a Magyar Labdarúgó Szövetség 1993-ban november 25-ét a magyar labdarúgás napjává nyilvánította.
A londoni találkozó ötlete az 1952-es helsinki olimpia döntője után merült fel Stanley Rousban, az angol szövetség elnökében, ám a hivatalos meghívóra fél évet várni kellett. A szigetországi szövetség fennállásnak 90. évfordulója alkalmából rendezett meccsen való részvételhez Rákosi Mátyás engedélye is kellett, akit miután Sebes Gusztáv szövetségi kapitány megnyugtatta, hogy nem okoznak csalódást, és következő évben sor kerül a budapesti visszavágóra is, áldását adta a találkozóra.
Sebes Gusztáv a magyar csapat taktikáját az állandó mozgásra építette fel, mely a teljes körű letámadáson át a csatárok védekezésére is kiterjedt. Továbbá a 3–5–2-es felállással szemben 4–2–4-es felállásra álltak át, ami teljesesen összezavarta a házigazdákat.
A több mint százezer néző előtt lejátszott diadal történelmi jelentőségű volt. A fél tucat találaton Hidegkuti (3), Puskás (2) és Bozsik osztoztak. A mutatott játék Angliában és a világ többi részén is forradalmat eredményezett a labdarúgásban: az Aranycsapat taktikáját Brazíliában meghonosító Guttmann Bélának köszönhetően például a selecao a következő öt világbajnokságon három aranyérmet nyert, Anglia pedig 1966-ban jutott a csúcsra a magyaroktól kapott lecke nyomán. A londoni mérkőzés kezdőcsapatát a klasszikus Aranycsapat tagjai alkották.