Vakcinairigység: Németországból sóvárognak a magyarországi állapotok után

Ha az élelmiszerboltokba, drogériákba, patikákba nem is, a nagyobb szaküzletekbe és a szolgáltatókhoz (fodrász, kozmetikus, manikűrös stb.) csak 24 óránál nem régebbi, negatív koronavírusteszttel szabad a bejárás; az óvodák, iskolák december óta kétszer zártak be, nyitottak ki; az oltási program lassúsága rendkívül frusztráló, és könnyen elképzelhető, hogy ez a csalódottság „megüti” a 2005 óta nagykoalícióban kormányzó kereszténydemokratákat az őszi szövetségi parlamenti választáson: helyzetkép Németországból, ahogy egy több mint tíz éve ott élő, kétgyermekes magyar házaspár látja.

És akkor most arról, hogy mennyiben befolyásolja a mindennapjaikat az ottani védekezés. Előtte egy megjegyzés: a 82 milliós – tehát nálunk nyolcszor népesebb – országban az első hullám óta 3,5 millió fertőzöttet regisztráltak, 85 ezren haltak meg, jelenleg mintegy 280 ezren koronavírusosok hivatalosan.

– Az élelmiszerboltok, drogériák, patikák a járvány kezdete óta nyitva vannak, jelenleg annyi a megszorítás, hogy korlátozzák a bent tartózkodók számát. Egészen más a helyzet a nagyobb szaküzletek esetében, egy H&M-be, egy OBI-ba, egy Bauhaus-ba kizárólag 24 óránál nem régebbi, negatív koronavírusteszttel lehet belépni. Csak a hivatalos tesztcentrumokban készített vizsgálatok eredményét fogadják el. A szolgáltatásoknál ugyanez a szituáció, de már ennek is örülünk, hiszen a második hullám tavaly decemberi felfutásakor hónapokra kényszerszünetre ítélték ezt a szektort. Csak pár hete nyitottak. A fodrászommal éppen beszéltük is, hogy az említett nagyobb szaküzletek forgalma jelentősen csökkent, kevés a vásárló

– számoltak be, kiemelve, az állam ingyenessé tett heti egy tesztlehetőséget. De még ott sem magától értetődő, hogy mindenki él ezzel. Az időpontfoglalás ugyanis online, ahogy az eredményt is emailben küldik, jelszóval védett fájlban. Mármost ne higgyük – tették hozzá –, hogy minden idős német ilyen szinten képes használni az okostelefonját, az internetet.

Németországban a járvány kezdete óta kötelező a védőmaszk beltéren, de a belvárosokban és a sétálóutcákban kültéren is. Január közepétől csak FFP2-es vagy orvosi maszkok használhatók.

Saját maguktól vesznek mintát

A házaspár két gyermeke április végén térhetett vissza az iskolába. Volt egy több hónapos zárás közvetlenül karácsony előtt, majd ugyan márciusban nyitottak, ám a brit mutáns miatt húsvétkor, azaz április elején ismét hetekre szünetelt a közoktatás.  

– Ez a szigorítás egyaránt vonatkozott az óvodákra, az általános és a középiskolákra. Kizárólag azok vihették a gyereküket, akiknél egyik szülő esetében sem volt megoldható az otthoni munka, például az egészségügyi dolgozók ide tartoztak. De csak gyermekmegőrzést vállalt az állam. Jelenleg már van oktatás, viszont az osztályokat kettébontották, és az így kialakított csoportok csak a meghatározott napokon járnak iskolába. A legutóbbi nyitás óta a gyerekeket hetente kétszer tesztelik, igaz, ezt ők maguk végzik…: pálcikával nyúlnak az orrukba, nem tudom, mennyire lehet ezt komolyan venni. A nagyobbik lányunk osztályában tudomásunk szerint egy fertőzöttet sem találtak, amióta visszatértek az iskolába. A maszk a tanórákon is kötelező. Az iskolanyitást itt nem kísérte különösebb hisztéria, mi sem idegeskedünk ezen – magyarázták.

Zoltán jelenleg egy kiskereskedelmi lánc esseni központjában dolgozik. Ez az ő esetében – az informatikai munkakör miatt – alapból sem feltétlenül jelenti azt, hogy személyesen meg kell jelennie. Hiszen a tevőleges beavatkozások megoldhatók távoli eléréssel, ahogy a kommunikáció is online. – Ennek persze az az eredménye, hogy az ember napi hat órát csetel, videótelefonál. Voltak hetek, amikor nem is lehetett bemenni a munkahelyemre. Most már igen, de kötelező előre bejelenteni a főnökömnek, akinek pedig arról kell gondoskodnia, hogy ne legyenek bent egyszerre túl sokan. A maszkviselést szigorúan veszik. Egyelőre jellemzően mindenki otthonról dolgozik, aki csak teheti – mondta.

Csak semmi irigység, mi németek vagyunk!

Hogy reagál az intézkedésekre a német közvélemény? A házaspár szerint fegyelmezetten – az hangosan elégedetlenkedőket, akik nincsenek túl sokan, amolyan bolondként kezelik. Ennél lényegesen fontosabb az oltási program lassú előrehaladása miatti háborgás.

– Az, hogy Magyarországon már lényegében minden regisztráló kap valamilyen vakcinát egy-két héten belül, az itt teljesen elképzelhetetlen. Az oltópontok konganak az ürességtől. Két héttel ezelőtt felhívtam a háziorvosunkat, hogy mi újság, de semmi jóval sem kecsegtetett. Annyi mondott, hogy felírt minket a kockás füzetébe, és majd jelentkezik, amikor lehetséges. De még mindig csak a 60 felettieket oltják, közülük is azokat, akiknek nagyon komoly betegségük van; transzplantáltak, daganatos betegek ilyesmi. Elöregedő társadalom a német, rengeteg az idős ember, nagyon sokáig tart a vakcinálásuk, amit egyre nehezebb tolerálni. Tegyük hozzá, az állam részletekbe menően kidolgozott oltási tervvel rendelkezik, amit német precizitással hajtanak végre, vagyis itt elképzelhetetlen az április 30-i magyarországi „Pfizer-roham”. A németek  mélyen hisznek a vakcinák szakmai vizsgálatában. Ezért mi úgy látjuk, amíg az európai uniós gyógyszerészeti hatóság nem engedélyezi, esélye sem lenne  a kínai és az orosz oltásoknak. AstraZenecával kezdetben minden 18 évesnél idősebbet oltottak, később csak a hatvan év felettieket. Csak néhány napja kapják újra a fiatalabbak is – részletezte a házaspár.

Nevetve említették, hogy a német sajtóban most éppen a vakcinairigység leküzdésének módjairól szóló cikkek mennek.

– Ebből választási kérdés lesz, mert a politikai teljesítményt a vakcináláson mérik. A koalíciós kormány azt ígéri, hogy minden németországi felnőtt „oltási ajánlatot” kap a nyáron. De vajon mit fog jelenteni az, hogy a „nyáron”? Mert ha augusztust, vagyis ha nem lesz igazi nyári szünet, az nagyon visszaüthet Angela Merkeléknek. Nem véletlenül erősödnek annyira a zöldek a tartományi választásokon – említették.

Nem tagadják, hogy ők maguk is frusztráltak, tanácstalanok. – Ne legyünk vakcinairigyek, amikor a Svájcban, az Angliában, az USA-ban vagy éppen a Magyarországon élő, nálunk fiatalabb rokonaink már be vannak oltva, előttünk pedig még a regisztrációs lehetőséget sem nyitották meg? – kérdezik. Ebből a szempontból nem számít, hogy nem német állampolgárok. Mint mondták, az állam számára annak van jelentősége, hogy ott adóznak, ott tartja őket nyilván a társadalombiztosítás. Egyébként is: annyi külföldi él Németországban, hogy ha csak a német állampolgárok kapnának oltást, sosem lenne meg a társadalmi védettség.

Oltás Magyarországon? Annak is lehet hátránya

Zoltánék számára most az egyik legnagyobb dilemma, hogy beoltassák-e magukat itthon. Mivel a kötelező karantén miatt a tavalyi karácsony és az idei húsvét is kimaradt, úgy döntöttek, most júliusban hazajönnek, ha törik, ha szakad. Abban azonban nem bíznak, hogy addig megkapják a vakcinát Németországban. És más dilemma is akad.

– Amíg a németországi ismerőseink közül a legjobb tudomásunk szerint mindössze egyetlen egy fertőződött meg, addig a hazai barátaink, családtagjaink közül nagyon sokan. Vagyis, ha hazamegyünk oltatlanul, nagy az esélye annak, hogy mi is elkapjuk. Emiatt van bennünk feszültség, hiszen nagyon-nagyon nem szeretnénk az otthon töltött idő alatt sem betegnek lenni, sem kórházba kerülni. De valószínűleg ezzel együtt is vállaljuk – hangoztatták, rámutatva a további bonyodalmakra.

Nevezetesen: ha Németországban mégis megkapják a vakcinát a nyár elejéig, az valószínűleg Pfizer vagy Moderna lesz. Ebben az esetben viszont nem lesznek jogosultak a magyar védettségi igazolványra, hiszen annak egyelőre előfeltétele a magyarországi oltás. Így azonban sok helyről annak ellenére kiszorulnak otthon, hogy egyébként be vannak oltva… Ha viszont úgy döntenek, hogy Magyarországon oltatják be magukat, akkor kizárólag a Németországban is alkalmazott oltóanyagokat választhatják (vagyis az orosz Szputnyikot és a kínai Sinopharmot nem), különben félő, hogy ott szorulnak ki a védettséggel járó előnyökből.

Természetesen a legtöbbet az segítene, ha minél hamarabb megszületne az EU egész területére érvényes uniós vakcinaigazolvány, ami szavatolná, hogy adott oltással nem számítanak az országhatárok. De vajon idejében, azaz a nyár legelején lehet-e reálisan számítani erre? Zoltánék – a német tapasztalatok birtokában – nem éppen optimisták.

Ratalics László