Megdobálták a főügyészség épületét Szegeden

Az igazságszolgáltatás elleni támadásként értékeli a Csongrád Megyei Főügyészség épületének festékkel történő megdobálását az ügyészség. A rongálás szombaton történt azután, hogy Szegeden a belvárosban tüntetést tartottak Czeglédy Csaba mellett.

„Az úgynevezett Czeglédy-ügyben visszatérően megfogalmazott – az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat megingatni törekvő, minden alapot nélkülöző, és most már a verbális mellett fizikai erőszakba is átcsapó – közéleti megnyilvánulásokat visszautasítva, ezúton is felhívjuk a figyelmet arra a körülményre, hogy az ügyészség által kialakított jogi álláspontot mind az első, mind a másodfokú bíróság osztotta” – közölte az ügyészség, hozzátéve, a kérdés közjogi vetületében az NVB, a Kúria és az Alkotmánybíróság is az velük azonos álláspontra helyezkedett.

Cáfolják Czeglédiék verzióját

A Csongrád Megyei Főügyészség – miután a Szegedi Törvényszék jogerősen helybenhagyta Czeglédy Csaba előzetes letartóztatásának az elrendelését – az ügyészi eljárást törvénysértőnek nevező nyilatkozatokkal kapcsolatban hangsúlyozta, azok minden alapot nélkülözőek.

– Az előzetes letartóztatás ismételt elrendelését követően, a gyanúsított védője az egyik kereskedelmi televízióban kifejtette, hogy az ügyészség megsértette védence mentelmi jogát, mivel olyan bűncselekmény miatt rendelték el őrizetbe vételét, és hallgatták ki gyanúsítottként, amelyre nézve a mentelmi jog felfüggesztése nem történt meg. A védő hivatkozott arra az eljárási akadályra is, amely szerint ugyanabban az ügyben nem lehet újra a gyanúsítottat őrizetbe venni. Ugyanebben a műsorban hivatkozási alap volt az is, hogy Czeglédy Csabát a nyolc hónap alatt egyszer hallgatták ki gyanúsítottként, és azt is ő kérte. Szintén felrótták, hogy az ügyész az ülésen Czeglédy Csaba érdekében megnyilvánuló politikai befolyást emlegetett – írják.

– Az ügyészség eljárását törvénysértőnek és a jogállamiság megcsúfolásának minősítő, nyilvánosság előtt tett nyilatkozatokkal kapcsolatban kiemelendő, hogy az 1998. évi XIX. törvény, vagyis a büntetőeljárási törvény 126. § /4/ bekezdése szerint ugyanazon bűncselekmény miatt, ha a körülmények nem változtak, az őrizetbe vétel újra nem rendelhető el. Az ezzel kapcsolatos, az ügyészség eljárását minősítő nyilatkozatok folyamatosan és tendenciózusan az ugyanazon ügyben történő őrizetbe vételt hívták fel a törvénysértés alapjául, szemben a jogszabály ugyanazon bűncselekmény miatt történő őrizetbe vételre vonatkozó tilalmával – hívják fel a figyelmet. 

Ügyészség: ötször hallgatták ki gyanúsítottként

A bíróság jogerős végzésében megállapította – mutatnak rá – , hogy a legfőbb ügyész indítványozta a gyanúsított mentelmi jogának felfüggesztését, és az eljárás folytatásának, a gyanúsított őrizetbe vételének törvényi akadálya nem volt. A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványban szerepelt mind a korábbi gyanúsításban közölt költségvetési csalás bűncselekménye, mind pedig a nyomozás során feltárt, és az ismételt őrizetbe vétel alapjául szolgáló további bűncselekmény, a gazdasági csalás bűntettének gyanúja is. A bíróság a jogerős végzésében azt is megállapította, hogy az előzetes letartóztatás elrendelésének feltételei mind az általános okok, mind a különös okok tekintetében fennálltak. Így kimondta a bíróság, hogy mind a korábbi gyanúsítás tárgyát képező bűncselekmények – így a költségvetési csalás –, mind az újabb bűncselekmény – a gazdasági csalás – kapcsán a megalapozott gyanú fennáll. A különös okok tekintetében felhívta a bíróság azt is, hogy az eljárás meghiúsításának a veszélye többek között azért is fennáll, mivel Czeglédy Csaba a nyomozás során utasításokkal látta el az eljárás több szereplőjét arra nézve, hogy a nyomozó hatóság előtt milyen magatartást tanúsítson, milyen adatokat közöljön.

– A gyanúsított érdekében megszólalókkal szemben tény az, hogy Czeglédy Csabát mindeddig öt alkalommal hallgatták ki gyanúsítottként. Ezen túl az előzetes letartóztatás tárgyában tartott üléseken is vallomást tehetett. Több alkalommal szembesítésre hívta a nyomozó hatóság a gyanúsított védőjét, aki ezen alkalmakkor közölte, hogy az időpontok nem felelnek meg, a nyomozati cselekmények ezen okból hiúsultak meg – védekezik a nyomozó hatóság.