Drámai csatában jutott tovább a DVSC

Közel 11 ezer néző előtt fogadta a DVSC az örmény (jereváni) Alashkert csapatát a Konferencia-liga második fordulójának visszavágóján a Nagyerdei Stadionban augusztus 3-án. A találkozót német játékvezetőhármas dirigálta. Az odavágót Jerevánban Loncar szép találatával a Loki nyerte 1–0-ra.

A játékvezető sípjelére a fehérmezes vendégek indították útjára a labdát. A hazai csapat tiszta pirosban játszott. A Loki kezdte veszélyesebben a játékot, a második percben egy látványos, előre begyakorolt kombinációt állítottak meg a vendégek a kapujuktól 13 méterre, majd pár perccel később Kyziridis cselezte középre magát és 23 méterről lőtt, a labda kevéssel kerülte el a bal felsőt.

Az Alashkert is próbálkozott, a jól záró Loki védelem miatt inkább távoli lövésekkel,eredménytelenül. A 10. perc után térfelére szorult a debreceni gárda, a jerevániak letámadták a hazai csapatot, párharcokat veszítettek a Loki játékosai és a vendégek támadásaikkal egyre közelebb került Megyeri kapujához. Mígnem egy szöglet utáni fejesből a 19. percben be is találtak, 0–1.

A gól után ritmust váltott a  Loki, helyzeteket dolgozott ki, de vagy az utolsó pillanatban szereltek a védők, vagy elkörülményeskedték a pirosmezesek, a pontrúgások pedig veszélytelenek voltak. Ebben az időszakban is villant a gyors, mozgékony játékosokból álló vendégcsapat, szögletig igen, gólhelyzetig nem jutottak el. A félidő végéhez közeledve előbb kiegyenlített lett a játék, majd a végén ismét a fehérmezesek domináltak. A Debrecen játékosai lassúak, pontatlanok, körülményesek voltak.

A második félidő ott folytatódott, ahol az első befejeződött. Erőszakosabban, pontosabban, nagyobb kedvvel játszott a vendéggárda. Az 50.percben aztán Kusnyír a térfelén labdát csent, végigvitte a pályán, helyzet azonban nem lett belőle, de hátha ez az a mozzanat, ami felrázza az apátiából a Lokit. Ez annyi változást hozott, hogy kiegyenlítetté vált a játék. Egy hazai szöglet után a vendégek gyors kontrát vezettek, aminek a végén Megyeri bravúrral hárította a 13 méterről megeresztett lövést. A másik oldalon szöglet, fejes az ötösről, a kapus ott is bemutatta tudományát.

A félidő közepén lüktető játék folyt a pályán, felváltva vezettek támadást a csapatok.

És ami kimaradt az egyik oldalon, az bement a másikon. Dzsudzsák beadásáról senkitől sem zavartatva Babunski maradt le, az ellentámadásból pedig, Loncar eladta a labdát, az Alashkert bevágta a másodikat, 0–2.

A gól után mindent egylapra feltéve játszott Loki, és a 77.percben sikerült szépíteni.

Egy gyönyörű akció végén Dzsudzsák 6 méterről laposan lőtt a hálóba, 1–2.

A gól meghozta a közönség hangját, és a Loki játékkedvét. Erőszakosabban, lendületesebben játszottak, hajtottak a továbbjutást jelentő egyenlítésért. Szinte folyamatosan a pirosmezeseknél volt a labda, azt a védők mögé is be tudták juttatni, viszont a befejezés nem sikerült – Loncar a kaputól 12 méterre eltörte a labdát, Bárány hosszan tolta meg, a kifutó kapus elkapta. A 87. percben emberelőnybe került a Loki. Domingues buktatásáért Kutaliát piros lappal küldte le a játékvezető. A félidőben 8 perc ráadás maradt a Lokinak a továbbjutás kivívására. A jerevániak erejéből a DVSC játékának tördelésére futotta, ugyanakkor a küzdő szellemmel nem volt gond, de a Loki játékán látszott a fáradtság. Hiányzott a lendület, a gólhelyzet. Újabb gól nem született, így következett a 2x15 perc hosszabbítás.

Ebben, ahogy az várható volt, a debreceniek támadtak, ennek ellenére azonban nem jöttek a helyzetek. Az ellenfél játékosai pedig nagyon sérülékenynek bizonyultak, egy-egy tagját percekig kellett ápolni, tördelve ezzel a folyamatos játékot. A DVSC a kapu nyomás alatt tartásával őrölte az ellenfele erejét, a pirosmezesek mind közelebb kerültek a kapuhoz, nagy gólhelyzet azonban nem volt. A hosszabbítás első felének 5 perces ráadásában a mérkőzés eddigi legnagyobb helyzetét hozta össze a Loki. Egy beadásból a felső kapufára fejelték a labdát, onnan a gólvonalra pattant, többen is érkeztek a labdára, az örmények voltak az erősebbek a játékszer kiperdült a játéktérbe. Hiába volt szinte végig az Alashkert térfelén a labda, a játék helyett inkább a küzdelem volt jellemző.

A második, mindent eldöntő 15 percet a hazaiak kezdték. Hatalmas hazai helyzet az első percben. Bárány 14 méterről lőtt, a kapus szögletre ütötte a labdát. Természetesen ismét egy sérült a vendégeknél, hordágyon viszik le, ezzel is elment néhány perc, plusz, megtört a Loki lendülete. Hiába a pár perces szünet, a DVSC folytatta a kapu ostromát, miközben a vendégek hálóőrét meg lehet választani a mérkőzés legjobbjának. Egyre több a szabálytalanság. Dzsudzsák 23 méterről elvégzett szabadrágása a sorfalban akadt el, újabb percekre állt a játék, mert földre került a játékos. A vendégek sérülékenysége miatt nem alakulhat ki folyamatos játék. A 2x15 perc hosszabbításban sem esett gól, így a döntés maradt a tizenegyesekre.

Az Alashkert kezdte a tizenegyespárbajt, Megyeri kiszedte a bal sarokba tartó labdát. Bódi viszont berúgta. A másodikat pedig mellé rúgta a vendégcsapat játékosa. Mancen volt a sor, ő is bevágta. A harmadik már bement a vendégeknek, mint ahogy Bárányé is. A negyediket kifogta Megyeri, ezzel megvan a továbbjutás!

Így látták az edzők

Szrdjan Blagojevics: Drámai mérkőzése vagyunk túl. Edzőként nem szeretem az ilyen meccseket. Azt szeretem, ha mi kontrolláljuk a találkozót, ez ma nem történt meg. Már a mérkőzés előtt mondtam, nehéz és megterhelő lesz a találkozó. Voltak taktikai és technikai hibák, majd a gól után fellépett a bizonytalanság, sokszor az ellenfél volt a jobbak és ők álltak közelebb a továbbjutáshoz. Ettől függetlenül megdicsérem a játékosokat, nagy erőfeszítéseket tettek a továbbjutásért, ne feledjük három napja játszottunk bajnoki mérkőzést. 

Vahe Gevorgyan: Gratulálok a Debrecennek és sok sikert kívánok a további meneteléséhez. Mindkét csapat jó volt, a bíró bizonyos döntéseivel nem értettem egyet. Ide tartozik a piros lap, és több esetben nem volt les. Taktikai szempontból mindkét meccs érdekes volt. Nagy nyomást szerettünk volna helyezni a debreceniekre. A piros lap után megváltozott a helyzet, megpróbáltuk megtartani a formációnkat. A tizenegyesek pedig sokszor a szerencsén múlnak. A játékosaim nem adták fel, végig harcoltak a klubért, a hazájukért is.