Radnóti Miklós és kora elevenedett meg a debreceni zsinagógában

Meghitt környezetben, a Pásti utcai zsinagógában mutatták be a Radnóti Miklós felesége, Gyarmati Fanni naplójából készült monodrámát vasárnap este Hámori Gabriella színésznő tolmácsolásában.

Az előadás előtt Puskás István alpolgármester intézett néhány szót a jelenlevőkhöz: valójában több mint színházi előadást láthatunk, hiszen a zsinagógában, egy csodálatos helyszínen lehetünk, ami eddig is helyet adott kulturális eseményeknek, mostantól pedig az a cél, hogy a színház is rendszeresen része legyen.

– Különleges időszak ez, hiszen advent és hanuka egymással párhuzamosan zajlik, Debrecenben pedig egymás mellett békében él a két hitközség, így a kulturális különbségek is szépen összefonódnak – mondta.

A darabbal kapcsolatban az alpolgármester kiemelte: ez nemcsak egy szerelmes történet, hiszen hamar eljutunk a végkifejletig, Radnóti Miklós tragikus haláláig, hanem a háború bemutatása is, ami számunkra sajnos újra aktuális a szomszédságunkban dúló események tükrében. A szeretet és a béke nagyon fontos kincs, de ez nem nyilvánvaló, ezeket most újra meg kell ragadni és hangsúlyossá tenni. Debrecenben éppen ukrán gyerekek érkeztek, akikre fájó szívvel gondol.

– Legyen tehát ez az előadás számunkra üzenet a béke és a szeretet felé – zárta beszédét az alpolgármester.

Horovitz Tamás, a Debreceni Zsidó Hitközség elnöke is köszöntötte a nézőket, aki szintén kiemelte a zsinagóga unikális jellegét, ami révén sok mindent be tud fogadni, így a jövőben célzottan lesz színházi előadások helyszíne.

Házasság, fasizmus

A darab díszlete csupán egy forgószék és egy felette lógó villanykörte volt. Ezt a kis teret vette körül a közönség, akik sorai között a színésznőnek még szűkös mozgástere is volt, mindez pedig igen családiassá, meghitté tette az előadást. Gyarmati Fanni naplója 2014-ben, halála után jelent meg, melyben 1200 oldalon, tizenkét éven át házasságának és a kornak eseményeit, valamint a bensőjében zajló érzelmeket napról napra vetette papírra őszintén kitárulkozó stílusban. A darab az 1 óra 20 perces játékidőben évekre bontva a legfontosabb momentumokat emelte ki ebből a hosszú naplófolyamból, amiből kiderült többek között: mennyire szerelmes volt Fanni Mikbe (ahogyan ő nevezte Radnótit), de ugyanakkor milyen érzelmi bizonytalanságokkal küzdött; házasságuk mennyire nem volt időnként idilli; hogyan viszonyult a kortársakhoz, Radnóti pályatársaihoz; milyen nélkülözésekkel és félelmekkel kellett szembenézniük a fasizmus idején. Hámori Gabriella színésznő ezeket a Gyarmati Fanniban dúló érzéseket hamisítatlanul át tudta adni. 

Interaktív váltás

Az előadás után a színésznő és a rendező, Seres Tamás beszélgetésre invitálta a közönséget, amely során a darab keletkezéstörténetéről árultak el információkat. Hét éve írták a darabot, eredetileg egy lakásszínházi bemutatóra kerestek témát és csupán öt alkalomra tervezték, mostanra viszont 140 előadáson vannak túl. Hámori Gabriella elmondta, őt a női sors érdekelte, de ma már személyes érintettsége is van a holokauszttal a kislánya nagymamája révén. Számos és nagyon különböző helyszínen adták már elő – például szabadtéren, strandon –, de egy szakrális térben szinte megilletődve játszák. Hámori Gabriella elmondta, számára már leülepedett a szöveg, de mindig más kerül előtérbe, másképp szól hozzá is bizonyos időszakokban, hiszen a napló képes reflektálni az aktuális eseményekre is. A színésznő szerint amikor a világ, akkor a művészet is válaszútra kerül, meg kell tehát vizsgálni, hogyan tud választ adni a felmerülő kérdésekre. Neki ez a mű legerősebb üzenete: szabad-e az emberekkel így bánni, ahogy annak idején halálra vagy szenvedésre ítélték őket.

Önmarcangoló jellem, sajátos humor

Seres Tamás rendező elmondta, Fanni nyilvánvalóan nem a külvilágnak, hanem önmagának írta a naplót, a felszínre kerülése is a véletlen műve. Ferencz Győző, Radnóti monográfiájának szerzője Gyarmati Fanni szekrényében iratok válogatása közben találta meg véletlenül a napló legépelt változatát. Fanni végül jóváhagyta a halála utáni publikálását, Ferencz Győző pedig hitelesen rendezte kötetté, semmit se húzott ki belőle. Sokféleképpen lehet olvasni: holokauszt dokumentumként, történelmi korrajzként, háborús leírásként, de bulvár történetként is, ha a magánéleti elemekre összpontosítunk. Fanni önmarcangoló jelleme, de sajátos humora is felsejlik belőle.

A beszélgetés végén közönségből érkező kérésre Hámori Gabriella elszavalta a Huszonnyolc év című Radnóti-költeményt.

Krajnik Ildikó