Miért nincs most óriáskerék Debrecenben?

Nem úgy tűnik, hogy ezen a télen tömegek engedhetnék meg maguknak az önfeledt óriáskerekezést az adventi fényekbe öltözött debreceni főtéren, néhányakban mégis felvetődött: miért nincs itt a szórakoztató monstrum?

Tényleg, miért?

A Debrecen Eye (így keresztelték el az óriáskereket, hogy a külföldiek is értsék…) hiányát az adventi programfelelős Főnix Rendezvényszervező kérdésünkre az alkalomra kialakított jégpályával indokolta.

– A hétszázötven négyzetméteres, kifutós jégpálya tavaly is nagy népszerűségnek örvendett, az iskolás csoportoknak szánt idősávban teljes kihasználtsággal működött, sok egyéni látogató is jegyet váltott rá. Már most látszik, hogy idén még több iskolás csoport érkezik, miközben a jegyvásárlás is tovább emelkedik – közölték. A másik főtéri attrakció – folytatták – a hütte, vagyis az alpesi síparadicsomok hangulatát idéző melegedő. Ezt kifejezetten a látogatói igények miatt tartották fontosnak újra megvalósítani, mert sokan szükségesnek ítélik, hogy hosszabb-rövidebb időt zárt helyen is eltölthessenek az adventi vásár forgatagában vagy épp korcsolyázás után.

Azt már nem a Főnix, hanem mi tesszük hozzá, hogy óriáskerék utoljára 2019-ben járt Debrecenben advent idején. Akkor egy felnőtt számára 1800, egy gyereknek 1500 forintba került a magasba emelkedni pár percre. Most január 8-ig egy ezresért lehet korcsolyázni – alkalmanként akármennyit. Ez nemcsak azért éri meg, mert a Derék utcai jégcsarnokban a korcsolyázás többe kerül a 14 év felettieknek, hanem mert a jelen állás szerint – a magas energiaköltségek miatt – december 31-gyel ott meg is szűnik a lehetőség. A főtéri jégpálya ráadásul arra is lehetőséget teremt, hogy iskolás csoportok ingyenesen korcsolyázhassanak, így legalább a gyerekek a szüleik anyagi lehetőségeitől függetlenül is hódolhatnak a téli sport örömeinek.

Az óriáskerékre visszatérve: 2020-ban és 2021-ben a koronavírus-járvány miatt szóba sem kerülhetett a látványosság, amely 2017-től három ízben, különféle méretekben csalta a városközpontba az érdeklődőket. Azt is tudni kell, hogy a Debrecen Eye-t természetesen nem a Főnix Rendezvényszervező, hanem magánvállalkozó üzemeltette, aki a profit reményében szerződött le az önkormányzati céggel. Márpedig ha ő úgy ítéli meg, hogy idén nem lenne kifizetődő Debrecenbe hozni az óriáskereket – amelynek már csak az ideszállítása is borsos összeg –, akkor eleve kilátástalanok a tárgyalások, és kijelenthető, hogy irreális összeget rótt volna a megrendelőre. Az üzletági gyakorlat alapján ugyanis az esetlegesen elmaradó profit kockázatát is viselni kellett volna. 

Az biztos, hogy az üzemeltető 2018-ban tisztes hasznot érhetett el, hiszen 56 ezer jegyeladás mellett nettó 71 millió forintos bevétel keletkezett, s bár 2019-ből nincsenek adataink, az adott év debreceni turisztikai költései alapján az sem lehetett rossz év a számára. Ugyanakkor ne feledjük, az infláció és az energiaárak drágulása a három évvel ezelőtti 1500-1800 forintos jegyárakat jelentősen megemelte volna, így nehéz elképzelni, hogy a 2022/2023-as szezonban a Debrecen Eye-jal sikerült volna megismételni a korábbi üzleti sikereket.

További szempont a városmarketing: megtalálni azt az attrakciót, amelyik a leghatékonyabban viszi a debreceni advent hírét a közösségi és a hagyományos médiában, újabb látogatókat ide csalva. Az óriáskerék ebben kiemelkedően teljesített, de nem találták még ki azt a látványosságot, amelyre előbb vagy utóbb nem unnak rá az emberek. Lehet ugyan, hogy a Debrecen Eye még most is túlszárnyalná e tekintetben a jégpályát, de borítékolhatóan sokkal többet kellene rá elkölteni a közösből. Miközben az időszakos intézménybezárásokkal, a sport- és kulturális szolgáltatások megvágásával éppen az önmérséklet időszakát éljük.

RaL