Mindennapi kenyerünk: rengeteg pékség végleg be fog zárni

Ilyet még nem éltünk át, pedig már harminc éve a szakmában vagyunk – válaszolt Fülep Zsolt, a Magyar Pékszövetség alelnöke, a Balmaz-Sütöde Kft. ügyvezetője arra a kérdésünkre, hogy az energiaárak drasztikus emelkedése milyen helyzetbe hozza a sütőipart. A szakember szerint a következő hónapokban rengeteg pékség végleg lehúzza a rolót, és a talpon maradó vállalkozásokra is nehéz idők jönnek.

Fülep Zsolt szerint a nehézségek nagyjából egy évvel ezelőtt, a gabonaválsággal kezdődtek. Az első figyelmeztető jeleket akkor tapasztalták, amikor elindult egy drasztikus árváltozás. Az ömlesztett liszt kilóját akkor még nettó 89-92 forintért vásárolhatták meg, a folyamatos drágulás után pedig ma már ott tartanak, hogy 225-245 forintot kénytelenek érte fizetni. Ilyen helyzetben érte az ágazatot az energiaárak emelkedése, amely újabb hatalmas pofont adott az amúgy sem nagy jövedelemtermelő képességű sütőiparnak. A pékszövetség immár 11 éve közösen szerzi be az energiát azoknak a vállalkozásoknak, amelyek csatlakoztak ehhez a lehetőséghez. Idén sem volt ez másképp, és a tárgyalások után nem túl fényes jövő rajzolódik ki. – Az október elsejeihez képest 11-szeres árat kell fizetnünk a gázért – kezdte. – Ez a saját cégünk, a Balmaz-Sütöde Kft. esetében azt jelenti, hogy az eddigi havi 800 ezer forintos gázszámlánk 10 millió forint körül lesz. Hasonló áremelkedésre kell készülnünk az elektromos áramnál is, hiszen egy kilowattóra áramot jelenleg még 21 forint 70 fillérért kapunk, januártól viszont 200 forint feletti összegért jutunk hozzá. Mi 1 millió 100 ezer kilowattot fogyasztunk, ami azt jelenti, hogy nagyjából 180 millió forinttal lesz magasabb az éves áramszámlánk.

A kicsikre még cudarabb világ jön

És hogy mennyire kiszolgáltatott helyzetben vanna a pékségek, azt jól érzékelteti, hogy milyen feltételek mellett tudtak szerződést kötni az energiaszolgáltatókkal. Annak ellenére, hogy a pékszövetség koordinálásával a hazai 900-950 sütőipari cég közül mintegy 200 közösen vásárolt gázt és áramot, előre kell fizetniük. – Olyan ajánlatot kaptunk, hogy 60 napra előre kell fizetnünk, ezzel biztosítja be magét a szolgáltató arra az esetre, ha valamelyik vállalkozás időközben fizetésképtelenné válna. Akik a közös beszerzéshez nem csatlakoztak, még rosszabbul járnak: vagy befizetnek 40 millió forint kauciót, és előre számláznak, vagy egy összegben előre kifizetik a várható fogyasztás utáni összeget. Ezeket a feltételek szerintem egyetlen cég sem tudja vállalni. A legrosszabb helyzetben a kicsi, egy-két üzlettel rendelkező családi pékségek vannak, ilyen energiaárak mellett képtelenség ezeket gazdaságosan működtetni. Egyszerűen a tulajdonosok nem tudják olyan ütemben emelni az árakat, ami a fennmaradáshoz szükséges lenne, mert annyiért már senki nem vásárolja meg a termékeiket. Eközben a liszt mellett a sütőipar által használt egyéb alapanyagárak is jelentősen, 60-70, de akár 90-100 százalékkal is emelkedtek az elmúlt időszakban: az általuk felhasznált sajt, túró, tojás és a húsipari termékek is jóval drágábban szerezhetők be, mint mondjuk fél évvel ezelőtt. – És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy ránk nem vonatkozik az üzemanyag-ársapka, piaci áron tankoljuk a teherautókat – magyarázza a pékszövetség alelnöke. – Mindez együttesen azt hozta magával, hogy a sütőipar nagyon nehéz helyzetbe került. Teljesen leálltak a beruházások, jelenleg a szektornak semmilyen jövőképe nincs. Nem látjuk azt az utat, amit az ágazatnak a következő egy évben be kellene járnia.

Tényleg jön az ezer forintos kenyér

Fülep Zsolt arra számít, hogy ezt a nyomást nagyon sokan nem bírják majd, és fél éven belül a sütőipari vállalkozások 25-30 százaléka bezár, de ez az arány akár a 60 százalékot is elérheti, ha nem sikerül érvényesíteniük az indokolt 15-20 százalékos áremelést, ami csupán a megnövekedett költségek továbbhárítását jelentené.   

A drágulást természetesen jó ideje érzékelik már a fogyasztók is, hiszen a kenyérért, a kifliért, de bármilyen más pékáruért is egyre többet kell fizetni a boltokban. A vásárlók többsége ilyenkor egyet tehet: megpróbál spórolni, kevesebbet és olcsóbb termékeket vesz meg.

– A fogyasztás csökkenése már érzékelhető is – mondja Fülep Zsolt. Nagyjából öt százalékkal esett vissza a kereslet, de arra számítunk, hogy ez a tendencia folytatódik, és januárra meghaladhatja a 15 százalékot is, miközben a kenyér ára tényleg elérheti a mostanában egyre gyakrabban hangoztatott ezer forintot is. Egyébként már most 800 forint fölött kell lennie a bolti árnak ahhoz, hogy a vállalkozás is profitáljon valamicskét, ez alatt az ár alatt veszteséges a kenyér előállítása.

A multik diktálnak

Fülep Zsolt eloszlatott egy félreértést is: a sütőipari termékek árát alapvetően a multinacionális élelmiszerláncok képzik, ők határozzák meg, hogy mi mennyibe kerül, a pékségek végeredményben „csak” kiszolgálják ezt az ágazatot, komoly beleszólásuk nincs abba, hogy a vevők mennyiért vásárolhatnak például kiflit, zsemlét. Különösen igaz ez azokra a vállalkozásokra, amelyek kizárólag multiknak szállítanak, ők vannak a legnehezebb helyzetben. – Rajtuk nagyon nagy az árnyomás, nehezen tudnak árváltozást érvényesíteni, ráadásul elég szűk palettát vásárolnak fel tőlük a multik – magyarázza. – Azok a pékségek, amelyek kialakítottak egy ellátási láncot, boltokkal rendelkeznek, és saját maguk értékesítenek, valamivel kedvezőbb helyzetben vannak, hiszen egy kicsivel nagyobb hasznot képesek realizálni. Mi például 20-25 féle kenyérrel, cukrásztermékekkel, legalább 20 féle szendviccsel, 85-90 féle finom pékáruval vagyunk jelen a piacon. Így azért könnyebb, mert mégiscsak tudunk egy átlagos árrést képezni, még akkor is, ha vannak olyan termékeink, amelyeken egyetlen fillér haszon sincs.

Vékonyabb pénztárca, szűkülő kínálat

Szerinte a fizetőképes kereslet csökkenésének az lesz a következménye, hogy a pékségek a megszokottnál jóval kisebb kínálattal jelennek meg a piacon. – A takarékosság jegyében le kell venni a palettáról azokat a termékeket, amelyeket magas anyagköltséggel tudunk előállítani, és emiatt veszteséget termelnének – véli Fülep Zsolt. – Csak azok a termékek maradnak meg, amelyeknek eddig is volt árrésük. Igaz, ez az árrés is tovább fog szűkülni, de legalább a piacon tartja a vállalkozást. Ez egy komoly visszarendeződést okoz, hiszen például itt a Balmaz-Sütödénél eddig azon dolgoztunk, hogy naponta 85-90 féle finom pékárut ki tudjunk bocsátani, ez most lehet, csak negyvenféle lesz. Nem gyártunk majd 25 féle kenyeret, csak tízet, de még az is elképzelhető, hogy csupán az alapkenyér lesz a kínálatban, mert egyszerűen a többire nem lesz pénzük az embereknek. .
Fülep Zsolt hangsúlyozta, hogy új helyzetben minden sütőipari vállalkozásnak át kell gondolnia az üzemszervezését annak érdekében, hogy az eddigieknél is racionálisabban gazdálkodjon. Például növelnie kell a kemencék kihasználtságát, és ismét nagyobb szerep juthat az éjszakai munkának is. –

„Bekavar” a hatvani óriás beruházás

Eddig az volt a cél, hogy minél több termelést átvigyenek a pékségek nappalra, hiszen ez a kényelmesebb a dolgozóknak – fogalmaz. - Most könnyen megfordulhat a helyzet, hiszen az éjszakai áramot fele annyiért kapjuk, mint a nappalit, azaz olyankor sokkal olcsóbban termelhetünk. 
Ráadásul a közeljövőben a piaci erőviszonyok jelentős átalakulására is számítani kell – tudtuk meg a pékszövetség alelnökétől, aki elmondta: Hatvanban már elkészült az a csaknem 15 milliárd forintos óriás beruházás, amelynek jelenleg a tesztüzeme van folyamatban. Az új gyárban naponta például 1,2 millió kiflit, óránként 40 mázsa kenyeret készítenek majd, amelyek aztán előfagyasztott állapotban kerülnek a boltokba, ahol helyben sütik ki. Ennek a gyárnak a kapacitása az országos termelés akár 10 százalékát is elérheti, tehát nagyon erős piacalakító hatása lesz.

Vissza tíz évet?

És ha mindez még nem lenne elég, a sütőipar komoly szakemberhiánnyal is küzd – jelezte Fülep Zsolt, hozzátéve, hogy országosan mintegy 19 ezer embert foglalkoztatnak, és legalább 3 ezer fő hiányzik a rendszerből. A meglévő dolgozóknak pedig jövőre mindenképpen kétszámjegyű béremelést kell adni, de hogy ez pontosan hány százalék lesz, azt most még nehéz lenne megmondani. A Balmaz-Sütöde Kft-nél jelenleg 178-an dolgoznak, az ügyvezető abban bízik, hogy miként a koronavírus-járvány idején, úgy most is valamennyi dolgozójukat meg tudják tartani, amihez, ahogy fogalmazott, nagyon kell számolni. Sok más céghez, vállalkozáshoz képest még viszonylag jó pozícióban vannak, hiszen az elmúlt években jelentős fejlesztéseket valósítottak meg.  – Öt évvel ezelőtt, 2017-ben egy új csarnokot építettünk, 2018-2019-ben pedig a teljes gépparkot a jelenleg elérhető legmodernebb gépekre cseréltük – ismerteti. – Azok viszont, akik az elmúlt 10-15 évben nem tudtak beruházni, nem volt lehetőségük energetikai fejlesztéseket végrehajtani, ezáltal stabil vállalkozást felépíteni, nagyon nagy problémákkal kénytelenek most szembenézni. A sütőipar most tulajdonképpen visszamegy az időben tíz évet, és elölről kezdi a munkát, de reméljük, hogy ugyanennek az útnak a bejárásra nem kell újabb tíz esztendő.

Takács Tibor