Papp László: gazdaságfejlesztésre költött legtöbbet Debrecen

Szeptember 28-án tartotta meg a debreceni önkormányzat a Déli Gazdasági Övezet infrastruktúrájának fejlesztése nevű zárórendezvényt. Papp László polgármester elmondta, a 2014-2020-as európai uniós fejlesztési ciklusban a város megteremtette a lehetőségét annak, hogy a kormány akkori irányelveinek megfelelően Debrecen is a gazdaságfejlesztésre helyezze a hangsúlyt.

Kifejtette, az európai uniós forráskeretből – amely több mint 40 milliárd forint volt – a legjelentősebb részt gazdaságfejlesztésre fordította a város. A déli gazdasági övezetet körülbelül húsz évvel ezelőtt jelölte ki az önkormányzat a debreceni repülőtér déli oldalán, de 2010 előtt az akkori kormányzat nem támogatta a város itteni fejlesztési ambícióit.

Emiatt végül a 2014-ben indult európai uniós fejlesztési ciklussal nyílt meg a lehetőség arra, hogy konkrét kormányzati támogatással európai uniós forrásokat használjon fel erre a célra Debrecen. A város több mint 4,5 milliárd forintnyi keretösszeget határozott meg arra a célra, hogy elkezdje ennek a területnek az infrastrukturális fejlesztését.

Jelentős versenyelőnyt jelentett a többi városhoz képest, hogy Debrecennek itt már volt városi tulajdonú, bővíthető iparfejlesztésre alkalmas területe. A már említett 4,5 milliárd forint mellett természetesen nagyon jelentős, több milliárdos kormányzati támogatást is kapott a város ennek a területnek a fejlesztéséhez.

Az európai uniós támogatású program program keretei között épült ki az az elektromos kapacitás, amely alapfeltétele volt annak, hogy itt ipari tevékenységet lehessen végezni, és emellett az összes olyan közmű-, gáz-, víz-, csatorna- és informatikai fejlesztés, belső úthálózat elkészülhetett ebből a forrásból, ami a befektetők ideköltözését jelentős mértékben tudta szolgálni. Annak köszönhetően, hogy mindez létrejött, sikerült nagyon fontos befektetési tárgyalásokat megnyerni.

Jelenleg a déli gazdasági övezet területe szabályozási szinten 710 hektár, melynek szinte minden négyzetméterét a befektetőknek értékesítette már a város. A Vitesco mellett a Krones, a BHS Trans, a Deufol valósította meg itt már működő beruházásait.

 

Folytatódnak a munkák

Ezeken kívül zajlik a Semcorp a Halms, az EcoPro építkezése, valamint a CATL akkumulátorgyár is a terület déli részén fog majd megépülni a következő években. Az első ütem tehát elkészült, de a munkálatok folytatódnak, hiszen a betelepülő új cégek újabb és újabb infrastrukturális igényeket támasztanak.

A kormány arra vonatkozó döntései már megszülettek, hogy a következő időszakban a déli ipari övezet mind a víziközművek, mind az elektromos energiaellátás, mind pedig a vonatközlekedési kapcsolatrendszer tekintetében tovább fejlődjön.

Nem volt tehát véletlen a Financial Times 2021-ben Debrecent a világ tíz legjobb tőkevonzó képességgel rendelkező városa közé sorolta. Nyolc év alatt a hatalmas déli ipari fejlesztési övezetet szinte teljes egészében megtelt, arról nem is beszélve, hogy emellett a város északnyugati részén egy 500 hektáros gazdasági övezet is létrejött, és rövidesen gyakorlatilag az is megtelik.

2025-26-ra a város iparterületei teljes egészében benépesülnek, és működő üzemeket tudnak majd felmutatni – természetesen a környezetvédelmi szempontoknak való maximális megfelelés mellett. Ezután a városi infrastruktúra nagyon jelentős fejlesztésére lesz szükség, hiszen a gazdaságfejlesztés ütemével a városnak egyéb területeken – az oktatás, a közlekedés, a kultúra területén – is lépést kell tartania.

Pósán László országgyűlési képviselő szerint nehéz elfogultság nélkül beszélni azokról a fejlesztésekről, melyek itt 1998 óta – mióta ennek a választókörzetnek a képviselője – történelmi jelentőséggel zajlottak.

Legelők és elhagyott, romos szovjet katonai bázis helyén két és fél évtized alatt egy a XXI. századi iparterület jött létre.

– Debrecen jól gazdálkodott az ingatlanvagyonával, és a végrehajtott fejlesztésekkel a város az egész ország történetébe beírja a nevét. Mert ilyen volumenű, ilyen rövid idő alatt, ilyen nagyságrendben, ilyen minőségben és nemzetközi mércével mérten is igen jelentős fejlesztésekre nincs másik példa – hangsúlyozta a képviselő.

A projekttevékenység keretében a terület telekhatárán – a 47-es számú főközlekedési, Mikepércsi út mellett – kialakítottak két közműudvart, amelyek biztosítják az elektromos energiát, a gázellátást, a hírközlési hálózatot, a vízellátást, valamint a szennyvízelvezetést.