Megviselte a járvány a zenei nevelést is
A Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar szakembereinek közreműködésével készült, a koronavírus-járvány zenei oktatásra gyakorolt hatásairól szóló kutatás eredményeit összefoglaló tanulmánykötetet mutattak be. A most megjelent tanulmány többek között a zenetanárok és oktatók alkalmazkodásából eredő új módszertanokat veszi sorra.
Két évvel ezelőtt – a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet támogatásával – az általános iskolások tanórákon kívüli művészeti tevékenységét és a művészeti rendezvényeken való részvétel lehetőségeit vizsgálta a Debreceni Egyetem kutatócsoportja. Ennek a munkának a közvetlen folytatásaként kezdtek el foglalkozni a szakemberek egy másik aktuális témával, az online művészeti oktatás tapasztalataival és hatásaival. Az ezzel kapcsolatos kutatómunkát összegző, Az online tér megjelenése a zeneművészeti oktatásban és a hangverseny-látogatásban című tanulmánykötetet a Zeneművészeti Karon, a Bárdos Szimpózium keretében mutatták be.
A pandémia idején a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kara is az online, később a hibrid oktatási formára tért át, mely során olyan új kihívásokkal szembesültek az oktatók és a hallgatók, amikre korábban nem volt példa.
A Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskolájának Művészetpedagógiai kutatócsoportja az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet támogatásával arra kereste a választ, hogy a járványhelyzet miatt általánossá vált online oktatás hogyan változtatta meg a módszertani eszköztárat, és milyen innovatív ötleteket, tanulást segítő vagy kiegészítő kezdeményezéseket eredményezett.
A 2020-ban indult kutatómunka nem a köznevelési intézményekben folyó ének-zenei órákat vizsgálta, sokkal inkább a hangszeres és csoportos zenei órák megtartása került a vizsgálatok fókuszába.
– Komoly siker, hogy a pandémia alatt egyáltalán meg lehetett tartani ezeket a foglalkozásokat, hiszen például Nagy-Britanniában elmaradtak, vagy más tantárgyakkal helyettesítették őket és a kötelező tanórán kívüli foglalkozások nagy részét Magyarországon sem szervezték meg. A kutatásból nagyon sokat profitáltak a tanárok, hiszen számos olyan program, jó gyakorlat kapott nyilvánosságot, amiket a jelenléti oktatásban is lehet hasznosítani – mondta el Váradi Judit egyetemi docens, kutatásvezető.
A tanulmánykötetben összesen tizenhárom szerző nyolc tudományos munkája jelent meg. Ezek tanulsága szerint a zenei oktatásban résztvevő tanárok valóságos pedagógiai helyzetekben tették próbára alkalmazkodásukat, és teljesen újszerű módon oldották meg a távoktatásból eredő nehézségeket egy olyan speciális területen, mint a zenei oktatás.
A 132 oldalas kötetben a szerzők ismertetik a zenei oktatás jellemzőit az online térben, bemutatják azokat a motivációs gyakorlatokat, amelyeket a tanárok a virtuális oktatás során alkalmaztak, elemzik a hangverseny-látogatás új formáit, valamint a digitális zeneoktatás előnyeit és hátrányait.
