Így lomtalanítunk: ékszer, pénz, építőanyag is kerül a konténerbe
Hogy elképesztő mennyiségű lomot, kacatot tárolunk a lakásunkban, a kerti sufniban, azzal általában tavasszal szembesülünk, amikor elhatározzuk, hogy na, most aztán rendet rakunk, és megszabadulunk a felesleges holmiktól. Itt egy évekkel ezelőtt tönkrement, használhatatlan kenyérpirító, ott egy kilyukadt kerti medence, amott meg három műanyagszék, ami még tavaly nyáron tört össze egy jól sikerült kerti parti során. Előkerül a gyerek kinőtt strandpapucsa, és úgy döntünk, végre megválunk attól a kicsit már kacska komódtól is, amiről évekig azt gondoltuk, jó lesz az még valamire. De hogyan fogjunk hozzá? Bérelhetünk egy utánfutót, és kivihetjük a hulladékudvarba, ami most ideiglenesen a szeméttelepen működik; drágább, de kényelmesebb megoldás, ha keresünk egy vállalkozót, aki küld egy konténert, amit 2-3 nap alatt megpakolhatunk. És van még egy lehetőség: évente akár többször is házhoz hívhatjuk a Debreceni Hulladék Közszolgáltató Nonprofit Kft. (DHK Kft.) lomgyűjtő autóját, amiért nem kell egy fillért sem fizetni.
Domokos Csilla, a DHK Kft. szóvivője érdeklődésünkre elmondta: Debrecent körzetekre osztották fel, és minden körzetben havonta egyszer van lehetőségük lomtalanításra a lakosoknak. Hangsúlyozta, hogy ez kuriózumnak számít az országban, hiszen más nagyvárosokban évente egy-két alkalommal vehető igénybe ez a szolgáltatás.
Nem mindent visznek el
A lomtalanítást bárki kérheti, aki debreceni lakcímmel rendelkezik. A megrendelést le lehet adni telefonon, e-mailen, az ügyfélszolgálati irodában, vagy a dhkkft.hu oldalon online is egy erre a célra kialakított felületen, ahol az igénylő láthatja, hogy van-e szabad időpont, és ha van, akkor az melyik napra érvényes. Domokos Csilla hangsúlyozta: a megrendelés akkor válik véglegessé, ha erről az igénylő telefonon vagy e-mailben visszaigazolást kap. A lomtalanítás megrendelését társasházak esetében a közös képviselőnek kell kérelmeznie, családi házaknál pedig a tulajdonos kérheti a szolgáltatást. Ha valakinek szerencséje van, és jó ütemben tud időpontot foglalni, évente akár 5-6 alkalommal is élhet ezzel a lehetőséggel, közölte a szóvivő, aki ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy ez nem azt jelenti, hogy mindent ki lehet rakni az utcára. A veszélyes hulladékokat, a gumiabroncsot, az építési törmeléket nem szállítják el, továbbá azokat a lomokat sem, amelyek a begyűjtést végző munkatársak testi épségét veszélyeztetik, így például a síküveget. Domokos Csilla elmondta azt is: a házhoz menő lomtalanítás nagyon népszerű a lakosság körében, ezért szabad időpontot nagyon nehéz találni – azoknak, akik azt nem tudják kivárni, azt javasolja, hogy az összegyűjtött lomot a szeméttelepre vigyék. Mint ismert, a lakossági hulladékudvar tavaly augusztusban leégett, felújítása jelenleg is tart, a szóvivő reméli, hogy nyár végére újra kinyithat majd. A szóvivőtől megtudtuk, hogy a lakossági hulladékudvarban évente mintegy 1500 tonna lomhulladékot adnak le a debreceniek, míg a házhoz menő szolgáltatás keretében 700-800 tonnát szállítanak el. Arra a kérdésünkre, hogy előfordul-e, hogy időnként igazi kincsekre is találnak a cég munkatársai, Domokos Csilla nemmel válaszolt. Mint mondta, a begyűjtéssel foglalkozó kollégái már olyankor érkeznek a helyszínre, amikor az erre szakosodott, ebből élő emberek az értékesnek vélt dolgokat kiválogatták a lomok közül.
Van, akinek a pénz nem számít
A Debreceni Hulladékgyűjtő Kft. szintén foglalkozik lomtalanítással, és ahogy a cég ügyvezetőjétől megtudtuk, a tavasz beköszöntével beindul a nagyüzem, rengetegen veszik igénybe a szolgáltatást. Pedig a lomtalanításnak ez a formája nem olcsó mulatság: egy 8 köbméteres konténert 2-3 napra 50-60 ezer forintért lehet kölcsönözni, igaz, ezért a pénzért tetemes mennyiségű felesleges dologtól szabadulhatunk meg.
Bana József évtizedekkel ezelőtt, a 90-es években kezdett hulladékgyűjtéssel foglalkozni, és tapasztalata szerint a lakosok nem nagyon figyelnek arra, hogy mit is dobnak ki. – Még a kétezres évek elején az egyik kollégám arany fülbevalót és nyakláncokat guberált ki az egyik konténerből, rögtön keresett is vele vagy 150 ezer forintot – emlékezett vissza. – Dobtak már ki festményeket, értékes bútorokat is, és hiába nagyon drága az építőanyag, azoktól is inkább megszabadulnak az emberek, mint hogy jó pénzért eladnák.
Az égből hullottak a papírszázasok
Bana József cégének telephelyén is sok-sok hasznos dolog landol. Az egyik kupac tetején teljesen újnak tűnő gipszkartonok fekszenek. Bontatlan állapotban, raklapostul dobta ki valaki, de mire észrevették, a rakodó átment rajta, és összetörte. Az ügyvezető nem érti, hogy amikor 800 forint egy darab tégla, akkor az emberek miért dobják ki, ahelyett, hogy eladnák. És tényleg, rengeteg szinte teljesen új B30-as tégla, parképítő kövek, járdalapok és tufatéglák sorakoznak az udvaron szépen összerendezve. Arrébb egy szinte hibátlan állapotú szekreter árválkodik, mellette egy ránézésre kifejezetten „jó bőrben” lévő szőnyeg. – Volt olyan ügyfelünk, aki kifizette a konténer bérleti díját, és mindössze egyetlen öntvényből készült fürdőkádat rakott bele – magyarázta. – Kivihette volna a MÉH-telepre, 100 forint körül van most a vasnak a kilója, szép összeget kapott volna érte.
Apropó, pénz! Beszélgetőtársam még emlékszik arra, amikor a debreceni szeméttelepen szinte megállt az élet, mert a dombtetőn csak úgy fújta a szél a papírszázasokat. – Régen volt, de tényleg igaz volt! – mondta. – Valaki véletlenül jó adag százforintost dobott ki, és amikor a szél felkapta a bankókat, mindenki csapot-papot otthagyott, és szedte össze, amit csak tudott.
Bana József az elmúlt évtizedekben sok furcsasággal találkozott, de ezek közül is kirívó volt az az eset, amikor egy Rákóczi utcai otthonban kellett lomtalanítaniuk, amit az idős tulajdonos a padlótól a mennyezetig telerakott szeméttel, használt ruhákkal. Napokba tellett, amíg sikerült kitakarítaniuk az egész lakást.
Takács Tibor
