A hosszútávú párkapcsolat ma már-már extrémsport

– Azt látod meg, amit feltételezel! – ilyen és ehhez hasonló izgalmas gondolatokkal kezdődött Kozma-Vízkeleti Dániel kiképző család-pszichoterapeuta előadása a Debreceni Egyetem pszichológiai szakhetének keretében, április 27-én. A klinikai szakpszichológusként is dolgozó szakember okfejtése a sokak párkapcsolatában előforduló kényes témákról szólt, de néhol akár egy stand up comedy-be is beillett volna humoros, élményt nyújtó, mégis tanulságos, elgondolkodtató előadása.

Eltérő valóságok a párkapcsolatban – ez volt a konkrét címe az előadásnak, avagy: hogyan látunk más mozit.
– Szerdán milyen jót buliztunk!
– De hisz az csütörtökön volt! – idézett egy-egy beszélgetésből utalva arra, hogy nem olyan nagy dolog, ha valamire nem emlékszünk, hiszen ez is szelektív szerinte.

Aztán egy, a párkapcsolatokban oly sokszor előforduló dologról beszélt, amikor valami jó volt az egyik félnek, a másiknak viszont épphogy nem tetszett. Hányszor, de hányszor van ilyen! Példaként azt hozta fel, amikor az egyik fél azt ecsetelni, milyen zseniális volt egy film a moziban, a másiknak viszont esze ágában sincs beszélni a filmről, nemhogy dicsérni is azt. Ez is sokak számára ismerős lehet. Arra a problémára is rávilágított Kozma-Vízkeleti Dániel, hogy nem szabad, vagyis nem érdemes a mindig és a soha szavakat erőltetni egy-egy társas együttlétben, nem szül jót ugyanis, túl erősek ezek a szavak. – Gyakran okoz problémát a túlzott rosszhiszeműség, vagy annak épp az ellenkezője, ha túlságosan jóhiszemű valaki – mondta.

A pszichológus a problémák sorolása közben mindenkit emlékeztetett arra, hogy ezekben az esetekben nincs ok ijedtségre, hiszen természetes lélektani jelenségekről van szó. Szavaiból jól kivehető volt, hogy minden életközösségben léteznek problémák, csak könnyebb tagadni vagy – ami még rosszabb –, párkapcsolaton belül sem foglalkozni velük. 

A problémák mellett szóba kerültek a lehetséges megoldások is, ám ezeket mint lehetőségeket, nem mint
„csodafegyvert” említette a szakember. Elvei alapján ugyanis egy párkapcsolatban (is) nagyon kevés az objektivitás – a szubjektivitás van előtérben.
Nem mehetett el azon fontos tény mellett sem az egyébként Debrecenben végzett szakpszichológus, hogy az önértékelés mindennek az alapja lehet, így a jó párkapcsolatnak is. Igaz, megjegyezte, hogy akiknek sikerül hosszú ideje párkapcsolatban élniük a mai világban, már-már extrémsportolónak számítanak. – Bármilyen kapcsolatról is legyen szó, az önértékelésünk akkor erősödik, ha ehhez minden nap segítséget kapunk a társunktól – fogalmazott az előadó, aki rámutatott számos lehetséges megoldásra is, ami segíthet eligazodni a “másként látás" útvesztőiben.

Megoldások:

• Sok időt kell szánni az egyeztetésre – fontos a személyes jelenlét.
• Előtérbe kell helyezni az összetartozást – nem biztos, hogy az én gondolatom a valóság, de az sem biztos, hogy a tiéd az.
• Fontos, hogy érdeklődjünk őszintén a másik dolgai iránt – tágra nyitott fülekre van szükség mindkét fél részéről.
• Közös élmények gyűjtése – ezeknek az élményeknek együtt adjunk jelentést, ne külön-külön.
• Fontos az elengedés és a megbocsátás.
• Őszinteség – kerülni kell a vélt vagy valós konfliktusokat.

Ez utóbbihoz kapcsolódva álljon itt egy, Kozma-Vízkeleti Dániel hozott érzékletes példa!

A leírtak alapján sejthető, mit ajánl a pszichológus, aki maga is elmondta a hallgatóságnak, nem tud biztos sikert ígérni, de dolgozni lehet rajta, ahogy a párkapcsolatokon is, folyamatosan.

Palánki István