Klímaszorongás: milyen természetet adunk tovább?
A március 22-i Zöld Mozi program első vetítését az Apolló moziban a többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyosúszó, Senánszky Petra nyitotta meg. Beszédében elmondta, ez jó alkalom arra, hogy megálljunk és tudatosítsuk, léteznek világméretű problémák. Úgy fogalmazott, a film lehetővé teszi, hogy átérezzük és azonosuljunk a klímaváltozás problémájával. – Talán az is megfordult már a fejünkben, hogy tenni is szeretnénk valamit ennek megakadályozására, de nem tudjuk, hogy hogyan kezdjünk hozzá. Az első lépés az, hogy eljöttünk ebbe a filmklubba. Külön öröm, hogy épp a víz világnapján lehetek itt, hiszen számomra a víz nélkülözhetetlen – hangsúlyozta.
Balázs Ákos, környezetvédelmi ügyekért is felelős alpolgármestertől megtudtuk, hogy a Zöld Mozi programsorozat gondolata egy évvel ezelőtt megszületett, de a járványhelyzet miatt mostanáig kellett várni a zavartalan megvalósításra. Rövid bevezetőjében a Future of Debrecen mozgalom célkitűzéseiről is beszélt. A városvezetést és környezetvédelemi szakembereket is maga mellé állító mozgalom közös gondolkodásra hívja a debrecenieket annak érdekében, hogy vigyázzunk városunkra, valamint minél több hasznos kezdeményezés születhessen. A Future of Debrecen megfogalmazott célja, hogy
unokáinkra, utódainkra egy sokkal jobb állapotban lévő természeti környezetet hagyományozzunk, mint amit mi átvettünk.
Ennek egyik leltéteményese a Civaqua program, aminek keretében a Tisza vizével töltenék fel a Tócó patakot és a debreceni tavakat.
A filmklub közönsége első alkalommal a Leonardo DiCaprio nevével fémjelzett Ice on Fire (Forrongó jég) című dokumentumfilmet láthatta, amit a színész producerként és narrátorként is jegyez. A számos tudományos szakértő és kutató közreműködésével készült film komplett képet ad a klímaváltozás veszélyeiről és megoldási lehetőségeiről. Nagy hangsúlyt kap a gondolat, miszerint fordulóponthoz értünk, de meg lehet állítani a már megindult felmelegedést. A katasztrófát az idézi majd elő, hogy a szárazság és a hőség miatt új lakó- és termőhelyet kell keresni, így sokkal kisebb területre szorul sokkal több ember. Az élőlények szintén vándorlásba kezdenek. A szén-dioxid a levegő károsításán túl nagy veszélyt jelent az óceánokra is: azok elsavasodását okozza. Leginkább ipari megoldásokat emleget a film, mint például a kibocsátás csökkentésén túl a szenet el is lehet távolítani a légkörből légszűrők segítségével. Energia előállítására pedig fosszilis erőforrások helyett minél több megújuló, például nap- és szélenergiát kellene használnunk. Az árapályerőmű szintén nagyon jó megoldás lehet elektromos áram termelésére. A film végére a szén-dioxid mellett a metán veszélyeivel is szembesültek a nézők.
Személyes felelősség
A vetítést követő pódiumbeszélgetés során a filmben nem tárgyalt egyéni megoldások is szóba kerültek a klímaszorongás oldására. Nagyné Pálfi Zsuzsa környezetgazdálkodási agrármérnök kiemelte, személyes felelősségünk abban áll, hogy a mi igényeinkhez igazodik a világ és a gazdaság. Fogyasztói helyett tudatos társadalommá kell válnunk, és tisztában lenni például azzal, hogy önmagában az elektromos autó nem féltétlenül környezetkímélő, ha töltése nem megújuló forrásokból származik. A faültetés bármilyen jó megoldás, nem minden talajtípus esetén előnyös, valamint nem mindegyik faj városi klímatűrő. Egyéni szinten a nagyanyáink hagyományaihoz való visszatérés kedvező lehet, hiszen annak idején hulladékmentességre, vagy – az általa jobban kedvelt szóhasználatban – pazarlásmentességre törekedtek. Egy saját kert kialakítása vagy a balkonkertészkedés is előre visz az önellátás, a rövid élelmiszerellátási lánc felé. Ha pedig erre nincs lehetőségünk, léteznek zöldség- és húsközösségek, ahol közvetlenül a termelőktől vásárolhatunk. A cél az, hogy mi, emberek szimbiotikus kapcsolatban éljünk a természettel.
Gorján Ferenc, a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója a víz körforgására hívta fel a figyelmet, hiszen minden csapadékból lesz, a vizet pedig semmi mással nem lehet pótolni. Hangsúlyozta, hogy a „zárd el a csapot” vagy a „zuhanyozz fürdés helyett” akármennyire untig hangoztatott, mégis nagyon fontos iránymutatások. A vízgazdálkodás alappillére, hogy napi szinten sosem lehet több vizet kivenni a rendszerből, mint amit a napi utánpótlás mennyisége fedez. Debrecen szerencsére nem küzd vízellátási hiánnyal. A víz a gyémánttal szemben értéktelennek tűnik, viszont a víz-gyémánt paradoxon épp arra hívja fel a figyelmet, hogy a Szaharában mennyivel nagyobb értéke van, mint a gyémántnak.
Lenner Ádám, a Tiszatáj Közalapítvány menedzsere az emberi beavatkozás elrettentő példájaként említette a Karcag melletti Zádor-hidat, amely alatt mára eltűnt a vízfolyás, így a pusztában magányosan áll. Szerinte sikeres város az, amelyik a biodiverzitást fenn tudja tartani. Ennek jegyében az őshonos fajok megsegítésére kezdődött el az odúkihelyezés Debrecenben, és a Nagyerdőn a nagyközönség csatlakozhat is a Nature of Debrecen sétáihoz.
Krajnik Ildikó