Debrecen polgármestere: Mándi László elárulta a közgyűlést 

Elfogadta Debrecen városának 2022-es költségvetési tervezetét az önkormányzat közgyűlése február 24-én; a mintegy 185 milliárd forint főösszegű büdzsé-előterjesztésre 22 képviselő igennel, 5 nemmel szavazott, míg egy tartózkodott.  

A költségvetés kapcsán a városvezetés a napokban több sajtótájékoztatót tartott, a sort Papp László kezdte, egy órás beszámolójának lényegi pontjait ebben a cikkben foglaltuk össze. A polgármester most azt hangsúlyozta, hogy 2022-ben nincs szükség működési hitel felvételére, a helyi gazdaság dinamizálása az elmúlt években megtörtént, e téren trendszerű fejlődés tapasztalható és várható a következő években is (így a tavalyi iparűzési adóbevétel is mintegy húsz százalékkal meghaladta a tervet). 2022 kihívása az energiaárakkal és a bérversennyel való versenyfutás, hiszen ami munkavállalói szempontból kedvező, az önkormányzatnak mint munkáltatónak komoly feladat. Kiemelte még, a város fejlesztéspolitikája horizontális, azaz Debrecen egész területére koncentrál, valamint Debrecen továbbra is élvezi a kormány kiemelt támogatását.

Nincs bizalom

A kérdések és hozzászólások során több mint másfél órán át folyt a szó. Mándi László (Momentum) a közgyűlésen is előhozta a sejtetése szerint leálló Semcorp-beruházást, amelyről pedig már előző nap kiderült, hogy nem több téves híresztelésnél (Barcsa Lajos alpolgármesteren keresztül a kínai nagyvállalat is cáfolta). Az ellenzéki képviselő kemény fejmosást kapott Papp Lászlótól, aki szerint Mándi „elárulta a közgyűlést” az alaptalan hangulatkeltéssel. Megjegyezte: amióta betölti a városvezetői pozíciót, nem tapasztalt Mándiéhoz hasonló magatartást. A korábbi ciklusban még Varga Zoltánnal (DK) is képes volt összehangolni a debreceni érdekeket alkalomszerű háttérmegbeszélések során, ez azonban a Momentum miatt már nem megy (ezen főleg a diszkréció hiányát kell érteni, hiszen egy-egy befektetői döntéssel a képviselők már azelőtt találkozhatnak, hogy az publikussá válna). Mándi László azzal igyekezett szabadulni, hogy szerinte korábban volt már olyan kérdésük a városvezetőkhöz, amelyre nem kaptak választ, továbbá azt sem osztja, hogy egy ellenzéki képviselő puszta kérdése, sejtetése komoly károkat okozhatna a városnak (Mándi nem mellékesen debreceni országgyűlési képviselőjelölt a mostani kampányban).

Alátámasztandó, hogy a Semcorp semmi olyasmit nem tervez, mint amit a momentumos képviselő lebegtetett, Papp László felolvasta a vállalat üzenetét, mely szerint a debreceni beruházás a tervek szerint halad, attól eltérni nem kívánnak, a termelés pedig már 2023 első negyedévében elkezdődhet.

Kósáékat támadta

Varga Zoltán a szokásos módon, parlamenti képviselőként szólt hozzá, elsődlegesen a debreceni fideszes kollégáit (Kósa Lajost, Pósán Lászlót, Tasó Lászlót) támadta, mondván, az ő felelősségük is az, hogy Debrecennek évről évre milliárdokkal kell kisegítenie a DKV Zrt-t, a helyi közösségi közlekedést üzemeltető vállalatot. Varga Zoltán, aki szintén országgyűlési képviselőjelölt – vagyis szintén kampány-üzemmódban „működik” – úgy fogalmazott, a hivatal ragyogó munkát végzett a büdzsétervezettel, ellentétben a polgármesterrel. Kifogásolta továbbá, hogy a Debreceni Nemzetközi Iskola működésére csak idén majdnem 800 millió forintot költ az önkormányzat, miközben az intézmény indulásakor arról volt szó – közölte –, hogy összesen fogja ennyivel segíteni a város.

Az iskola finanszírozásának ügye Vaszkó Imre (DK) egyik kérdésében is előjött, neki válaszul Papp László leszögezte: személy szerint is elkötelezett a nemzetközi iskola mellett. Az ugyanis – magyarázta – nem egyszerűen modern oktatási intézmény, hanem stratégiai tényező, a debreceni gazdaságfejlesztés egyik fontos eszköze, amely például a dél-koreai EcoPro BM Debrecen melletti döntésében is kiemelt szerepet játszott.

RaL