A fűfelelős, akit időnként még a Loki játékosai is megdicsérnek

Hegedűs Richárd oda jár dolgozni, ahova más hétvégenként szórakozni. A Nagyerdei Stadion a munkahelye, rajta áll vagy bukik, hogy milyen pályán játszanak a DVSC labdarúgói. Bár pontokban nem mérhető a teljesítménye, a szerepe mégis nagyon fontos, hiszen egy jól előkészített gyepszőnyegen a „zsuga” is jobban megy. A munkája mellett arról is kérdeztük, hogyan tudunk a kertünkbe gyönyörű pázsitot varázsolni.

Hogy lesz valaki a Nagyerdei Stadion gyepkarbantartója?
Hegedűs Richárd: Debrecenben szereztem környezetvédelmi agrármérnök diplomát, majd egy golfpályát működtető vállalkozásnál helyezkedtem el, ahol öt évig dolgoztam. Nem volt teljesen véletlen a munkahelyválasztás, már akkor is érdekelt, hogy hogyan lehet magas szinten művelni a gyepgondozást. A golfozáshoz sokkal jobb minőségű pálya kell, mint a labdarúgáshoz, így ott nagyon sok olyan fogást sajátíthattam el, aminek később hasznát vettem a jelenlegi munkámban is. Fél évig tanulhattam egy belga szakembertől, aki az ottani golfpályákat fenntartó szövetség elnöke, és két hétig ugyanennek a szervezetnek az amerikai elnöke is segítette a munkánkat, aki aztán a legnagyobb guru ebben a szakmában. Az itthoniak közül pedig Major György önzetlen segítsége jelentett nagyon sokat, ő az elsők között kezdett el foglalkozni a gyepkarbantartással, és annak ellenére bármikor fordulhattam hozzá, hogy az ország másik végében lakik. Öt évvel ezelőtt aztán felkértek, hogy vegyem át a Nagyerdei Stadion gyepének gondozását, karbantartását, és akkor már úgy éreztem, van annyi tapasztalatom, hogy belevágjak ebbe a feladatba.

Miből áll a munka két hazai meccs között?
Hegedűs Richárd: Valójában a mérkőzés lefújása után máris elkezdjük a felkészülést a következő meccsre. A kifordult fűcsomókat egy villaszerű eszközzel minél hamarabb visszaforgatjuk a helyükre. Másnap reggel aztán a kirúgott fűszálakat szedjük össze egy seprőgéppel, majd a nagyobb, egy-két centiméteres lyukak helyére új gyepkockákat rakunk. Minimum kétnaponta nyírni kell a pályát, de majd csak március közepétől, amikor igazán beindul a fű növekedése. Nem szabad hagyni, hogy túlságosan megnőjön, mert akkor – ahogy mi mondjuk – nagyon szárasodik a gyep, ami a minőség romlásához vezet. Időnként nagyobb karbantartásra is szükség van, fontos a talajlazítás, a gyepszellőztetés, a tápanyag-utánpótlás, ritkán felülvetéssel kell pótolni a megritkult füvet, a gombás betegségek megelőzésére pedig olykor növényvédő szert is használunk.

Most még, ahogy itt állunk a pálya közepén, elég csenevésznek tűnik a fű. Egy hónap múlva már sokkal szebb lesz?
Hegedűs Richárd: Az időjárástól sok minden függ, de szerintem március végén még hasonló képet mutat majd. Ha április közepén újra találkozunk, akkor egy jóval zöldebb, tetszetősebb pályát láthatunk majd.

Nagy divat lett egy ideje a locsolás, meccs előtt és a szünetben is. Miért?
Hegedűs Richárd: Ez attól függ, hogy a csapat szeretné-e vagy sem, mi ehhez alkalmazkodunk. Debrecenben a melegebb idő beálltával szinte elmaradhatatlan a pálya öntözése, mert a játékosok szeretik, ha kicsit csúszós, vizes a játéktér, amelyen a labda jobban felgyorsul. Bemelegítés előtt a teljes pályát meglocsoljuk, majd a kezdés előtt és a szünetben a középső részét újra. Ettől a vízmennyiségtől a talaj nem lesz mélyebb, hiszen a víz gyorsan elpárolog, viszont a kellően nedves füvön gyorsabb játék alakulhat ki.

Vesztes meccs utáni nyilatkozatokban hallani időnként, hogy a játékosok panaszkodnak a túl hosszú fűre. Jó kifogás sose rossz, mondhatjuk, de egyáltalán: mi a szabvány? Mekkorára kell nyírni a gyepet?
Hegedűs Richárd: Az UEFA 20 és 30 milliméter közötti fűmagasságot ír elő. A labdarúgók persze azt szeretnék, ha minél rövidebbre nyírnánk, azt viszont mi nem szeretnénk annyira, mert 2-3 milliméter is óriási stresszt okoz a fűnek. Általában a Nagyerdei Stadion gyepét 24-25 milliméteresre vágjuk.

Hogyan lesz kockás a pálya? Mi a trükk?
Hegedűs Richárd: Nincs különösebb trükk, felváltva, keresztben és hosszában nyírjuk a füvet. A meccs napjára mindig keresztben, mert a televízió kamerái keresztirányból közvetítik a mérkőzést, és az a cél, hogy akkor azok a csíkok legyen az erősebbek. A debreceni pálya gyepét az UEFA-szabványnak megfelelően keresztben 18, hosszában pedig 12 csíkra nyírjuk. A csíkok és a kockák pedig annak következtében alakulnak ki, hogy a fűnyíró hengerei egy irányba döntik el a fűszálakat. Az öt és felesen belül például elindulunk nyugatról kelet felé, ott keleti irányba dől a fű, majd a következő csíkban keletről nyugatra haladunk, ezért ott fordítva, nyugat felé dőlnek el a fűszálak, és így tovább. Ugyanígy járunk el a pálya hosszában is, az egyik sávban északról délre, a következőben délről északra vágjuk a füvet. A végén pedig, ha oldalról belenézünk a pályába, akkor szépen látszanak a négyzetek.

Egyre több helyen úgynevezett hibrid pályákat építenek. A debreceni is ilyen?
Hegedűs Richárd: Nem. A Nagyerdei Stadion gyepszőnyege hagyományos módon készült, de például itt a közelben, a kisvárdai pályán már a hibrid technológiát alkalmazták, akárcsak a Puskás Arénában és még sok más magyarországi stadionban is. Szerintem itthon most a Kisvárda pályája a legjobb, nekem legalábbis az tetszik a leginkább. Ennek a nagyjából 20 éves hibrid technológiának az a lényege, hogy nagyon ritka szövésű műfűre homokot szórnak, és arra vetik a fűmagot. Hátránya, hogy évenkénti felújítást igényel, viszont a legtöbb esetben jobb minőségű lesz a gyep. Ugyanilyen pályák vannak szerte Európában – Angliában már a másodosztályú csapatok is ilyenen játszanak.

Van olyan, hogy kijössz a stadionba, elégedetten csettintesz, és azt mondod magadban: na, ez most olyan, amilyennek lennie kell?
Hegedűs Richárd: Ritkán fordul elő.

Olyankor mit látsz?
Hegedűs Richárd: Egyöntetű zöldet, tökéletes csíkozást, de ez tényleg csak elvétve esik meg velem. A gyepgondozáshoz, akárcsak a focihoz, egyébként mindenki ért Magyarországon, pedig nagyon könnyű elcsúszni, utána viszont nehéz helyrehozni a hibákat. Folyamatosan figyelni kell a pálya állapotának változásait, és, ha szükséges, gyorsan kell reagálni. A gyepgondozás nem egy agysebészet, de azért jó, ha ismeri az ember azokat a fortélyokat, amelyekkel sikeres lehet ebben a szakmában.

Előfordul, hogy odamegy hozzád egy játékos, és azt mondja: Ricsi, szép munkát végeztél, szuper volt a pálya?
Hegedűs Richárd: Van ilyen is, meg olyan is, amikor azért szólnak, mert nem elégedettek, szerintük valamiért nem volt jó a talaj. Érdekes dolog ez, mert a játékosok és mi sokszor pont az ellenkezőjét gondoljuk erről. Van, amikor biztos vagyok benne, hogy minden tökéletes, és kiderül, hogy mégsem az, máskor meg azt gondolom, meg sem közelíti a pálya minősége azt, amit elterveztünk, a játékosok szerint mégis parádés minden. Olyankor kapunk dicséretet, ami persze, hogy jól esik.

Hagyjuk egy kis időre a focit! Jön a tavasz, lassan itt a füvesítés ideje. Ki mástól kérhetnénk tuti tippeket, mint attól, aki a golfpályák és a stadionok gyepének is kiváló ismerője? Mikor kezdjünk bele?
Hegedűs Richárd: Alapvetően a talajhőmérséklettől függ, hogy mikor érdemes füvesíteni, de most még korai lenne elkezdeni, hiszen a föld felső rétege csupán 7-8 fokos lehet. Ha egy ilyen hőmérsékletű talajba vetünk, nagyon elhúzódik a fű kelése. A tavaszi füvesítéshez a március vége és az április közepe közötti időszak az ideális. Utána már jöhetnek a melegebb éjszakák, és azzal együtt a kórokozók is megjelennek. A Phytium nevű gombás betegség például egy fiatal állományt pillanatok alatt képes teljesen kipusztítani.

Hogyan fogjunk hozzá?
Hegedűs Richárd: A tavaszi vetésnél sokkal jobb az őszi, amikor augusztus végén, szeptember elején még bátran bele lehet kezdeni. Olyankor elég meleg van még ahhoz, hogy szépen kikeljen a fűmag, és kitart a jó idő addig, hogy legalább két-három alkalommal le is tudjuk nyírni a gyepünket. Ráadásul ősszel a gyomterhelés is sokkal kisebb, mint tavasszal. A kulcs egyébként mindig a jól előkészített talaj. Nem árt, ha már a fűvetést megelőző évben gyomirtást végzünk, aztán a felásott, elgereblyézett földbe géppel vagy kézzel szórjuk a magokat.

Minél sűrűbb, annál jobb?
Hegedűs Richárd: Ez egy óriási tévhit! Egy négyzetméterre elég 35-40 gramm fűmagot szórni, utána jöhet egy indító trágyázás, magas foszfortartalmú műtrágyával, majd pedig kezdődhet az öntözés. Naponta háromszor kell vizet juttatni a területre, kellően eláztatva a földet, de arra figyeljünk, hogy tócsák ne alakuljanak ki. Ha a vetéssel átcsúszunk az áprilisba, akkor érdemes az utolsó öntözést napnyugta előtt három órával befejezni, hogy éjszakára nem maradjon víz a leveleken, mert az betegségeket okozhat.

Milyen a jó talaj a füvesítéshez?
Hegedűs Richárd: A lazább, homokos talajban sokkal jobban gyökeret ereszt, mint a keményebb földben. Úgyhogy nem érdemes a kertet feltölteni jó drágán megvett fekete földdel, mert az első évben ugyan szépen fejlődik rajta a gyep, utána viszont, ahogy tömörödik, egyre kevésbé, hiszen a gyökérzet onnantól kezdve csak pár centire tud bejutni a talajba. Elkezd ritkulni, könnyebben kapja el a betegségeket és az oxigénellátás sem lesz megfelelő. Meg kell találni azt az egészséges keveréket, amely a mélyebb rétegekbe is átereszti a vizet, ugyanakkor nem szárad ki könnyen.

Nyáron a kánikulában tilos öntözni, mert kiég a fű. A mindentudók szerint legalábbis…
Hegedűs Richárd: Ez a másik hatalmas tévedés! A gyep nem paradicsom, aminek a forró leveleit tényleg leperzseli a hideg víz. A fűnek pont jót tesz, ha nagy melegben öntözzük. Úgy mondják, hogy olyankor lehet hallani, ahogy megköszöni a vizet. Az öntözéssel lehűtjük a mikroklímát, és egyből jobban is érzi magát a gyep. Jó megoldás lehet az is, ha átállunk a hajnali locsolásra, az öntözőberendezést beállítjuk, hogy mondjuk négy és hat óra között szórja a vizet, és ez megteszi a hatását egész napra.

És ha minden a terveink szerint alakul, akkor hamarosan elégedetten nyugtázhatjuk, hogy egymás után bújnak ki a fűszálak a földből, készülhetünk az első nyírásra. De mikor?
Hegedűs Richárd: Ideális esetben két héttel a vetés után, de ez azért nem szentírás, valamennyit ez csúszhat, ha hidegebb az idő az átlagosnál. De 3-4 hét elteltével egészen biztosan elő kell venni a fűnyírót, és nem szabad megvárni, míg túl nagyra nő. A fűnyírás lényege a folyamatosság. Ha kéthetente csak egyszer nyírjuk le, sose lesz szép füvünk, de ha hetente kétszer megcsináljuk, akkor biztosak lehetünk benne, hogy a szomszéd is a csodájára jár majd. Túl rövidre nem érdemes vágni, mert sokkot kap a növény, és nehezen tér magához. Azt szoktuk javasolni, hogy négy centinél ne nyírjuk rövidebbre, és ne is változtassuk a nyírás magasságát. Ha viszont belekezdtünk, akkor nincs megállás, nyár végéig, amíg még nő a fű, tartani kell a heti két nyírást. Az ősz beálltával visszaállhatunk a heti egy nyírásra, de ez szintén a tápanyag-ellátottságtól és hőmérséklettől függ. Melegebb őszi időszakban nem ritka a decemberi nyírás sem.

Gondolom, időnként fogod a fejed, ha ránézel a Nagyerdei Stadion gyepére…
Hegedűs Richárd: Amikor egy-egy meccs után fel van túrva, olyankor mindig. Nekem az szörnyű látvány.

Ne mondd, hogy a mérkőzést nem is élvezed, mert olyankor is arra figyelsz, hol rúgnak ki éppen egy fűcsomót a helyéről!
Hegedűs Richárd: Pedig így van! Mostanában egy picit talán már lazább vagyok, de azért sokszor azon kapom magam, hogy a pálya állapotára figyelek. De ez független attól, hogy melyik stadionban vagyok, úgy látszik, szakmai ártalom.

Takács Tibor