NER-ezés, baloldalozás  a debreceni reptér tulajdonosváltása előtt

Megszavazta a debreceni közgyűlés január 27-én, hogy az állami többségi tulajdont (51 százalékot) szerezzen a repülőteret üzemeltető Debrecen International Airport Kft-ben; az előterjesztést a DK és a Momentum elutasította.

Nemrég hosszabban írtunk arról, hogy a pandémia miként terelte kényszerpályára az önkormányzatot azután, hogy 2018-ban még maga vásárolt többségi tulajdont az említett társaságban. A csütörtöki közgyűlésen Papp László kiemelte, 

• a repülőtér működési veszteségének finanszírozásában az állam 2010 után komoly szerepet vállalt; 
• a légikikötő stratégiai fontosságú a debreceni és a régiós gazdaságfejlesztésben;
• a működőtőke vonzásában játszott közvetett szerepe jelentős;
• a 2019-re utasforgalomban már jobban teljesített kassai és nagyváradi versenytársánál. 

A polgármester érvelése szerint olyan nagyságrendű – tízmilliárdokban mérhető – fejlesztés várható a reptéren a következő években, ami meghaladja Debrecen lehetőségeit, ezért vállal többségi szerepet az állam. Ettől az infrastruktúra, a felépítmények még Debrecen tulajdonában maradnak.

Rámutatott: a nemzeti vagyontörvény kizárja azt, hogy állami és/vagy önkormányzati tulajdonú reptérüzemeltető magánkézbe kerüljön.

Vaszkó Imre (DK) kérdésére elhangzott, az önkormányzat a kilencvenes évektől számítva mintegy 4,5 milliárd forintot költött a reptérüzemeltető cégre. Még az ezredforduló előtt 3 milliárdba került a társaság megvásárlása, az elmúlt években 1,1 milliárd forint ment tőkepótlásra, 400 millió forint beruházásra. 

Kőszeghy Csanád Ábel (független) arról érdeklődött, milyen garancia van arra, hogy a mindenkori kormány fejleszteni, üzemeltetni szeretné a repteret. Ha a jelenlegi ellenzék kerül hatalomra, már deklarálták hogy a Természettudományi Múzeum nem költözik ide utalt a jövőbeni kérdőjelekre.
Válaszként elhangzott: a társasági szerződés módosítása során törekedtek arra, hogy az önkormányzatot az üzemeltetés stratégiai döntéseiből ne lehessen kihagyni. Így az olyan jelentős döntések, mint

• a társasági szerződés módosítása;
• a társaság jogutód nélküli megszűnése, átalakulása, egyesülése, szétválása; 
• a társaság közép- és hosszútávú stratégiájának módosítása; 
• valamint az egyes üzletrészekhez kapcsolódó jogok módosítása 

legalább háromnegyedes döntést igényelnek, vagyis ilyen határozatokat az állam Debrecen nélkül nem hozhat.

Einstand, bal oldal, NER 

A Civil Fórum Debrecen Egyesület részéről Illyés János üdvözölte a megváltozó tulajdonviszonyokat, Mándi László (Momentum) viszont értetlenségét fejezte ki, mondván, „az államnak az a dolga, hogy támogassa a repülőtér-fejlesztést az ország második legnagyobb városában tulajdoni résztől függetlenül”. Ezért ők nem is értettek egyet sem az előterjesztéssel, sem a változás indokolásával. 

A 2002 és 2010 közötti baloldali kormányok egyáltalán nem támogatták a reptérfejlesztést, milyen jó lett volna, ha ez a momentumos felszólalás akkor hangzik el! – reagált Papp László, akinek aztán a hozzászólási joggal igen, szavazati joggal természetszerűen nem rendelkező Varga Zoltán országgyűlési képviselő fejmosását is tűrnie kellett. A DK-s politikus lényegében azzal vádolta a polgármestert, hogy a döntés miatt Debrecen pozíciókat veszít a reptérüzemeltetésben, azt pedig nem kellene elfogadni, hogy az állam a támogatását üzletrészszerzéshez kösse. – Ez nem más, mint diktátum, amikor az állam azt mondja, akkor segítek, ha ez most az enyém lesz. Másrészt a Fidesz bármikor módosíthatja a jogszabályokat úgy, hogy az a NER-nek kedvezzen – szögezte le. Papp László emlékeztette Vargát: az önkormányzat 2018. őszi többségi tulajdonossá válásakor éppen a DK-s képviselő volt az, aki kétségbe vonta a lépés helyességét. Most pedig éppen ehhez ragaszkodna…

A közgyűlés 21 igen, 1 tartózkodás és 5 nem szavazattal döntött: jöhet az állam mint többségi tulajdonos.

Ratalics László