Szeviép-ügy: további bizonyítást tart szükségesnek a Debreceni Törvényszék
A Szeviép-ügy rövid ismertetésével megkezdődött a megismételt tárgyalás június 17-én, csütörtökön a Debreceni Törvényszéken - közölte a bíróság szóvivője az MTI-vel.
Dobó Dénes emlékeztetett rá, hogy a Kúria a Debreceni Törvényszéket jelölte ki az eljárás lefolytatására. Mivel az ügy a megismételt eljárás szabályai szerint zajlik, soronkívüliséget élvez.
A csütörtöki tárgyaláson a másodfokú ítélet indokolásának felolvasását az ügyészség, a vádlottak és védőik nem kérték, az ügyhöz kiegészítést, indítványt nem tettek. A bíróság kérdésére a másod- és harmadrendű vádlott elmondta, hogy jelenleg nem kívánnak vallomást tenni, azonban kérdésekre válaszolnak.
[Beillesztett cikk: Csődbűntett és 6,5 milliárd forint hitelezői igény]
A büntetőtanács elnöke ismertette az eddigi megkeresésekre adott válaszokat, majd közölte: ahhoz, hogy állást tudjon foglalni a Debreceni Törvényszék mint másodfokú bíróság a legutóbb eljárt felsőbb bíróságok által is megfogalmazott több fontos kérdésben, további bizonyítást lát szükségesnek, amelynek érdekében további megkeresések kibocsátása szükséges.
A Debreceni Törvényszék szeptember 23-án 10 órakor folytatja az ügy tárgyalását - jelentette be.
Az ügy előzménye, hogy a Szegedi Járásbíróság első fokon csődbűncselekményben mondta ki bűnösnek az út- és magasépítéssel, vízépítési létesítmények kivitelezésével foglalkozó, felszámolás alatt álló Szeviép Zrt. egykori vezetőit, és ezért őket hat, illetve öt év két hónap szabadságvesztéssel sújtotta.
A vád szerint a milliárdos forgalmat lebonyolító gazdasági társaság legkésőbb 2009 elejére fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetbe került, majd fizetésképtelenné vált, és csődeljárás indult ellene.
A hitelezők között nem jött létre csődegyezség, ezért a bíróság 2010 augusztusában csődeljárásban elrendelte a cég felszámolását, amelynek során 6,5 milliárd forintnyi hitelezői igényt vettek nyilvántartásba.
Az ügyészség úgy látta, a jelentős vagyonvesztést az okozta, hogy a vádlottak igazgatósági tagként egyhangú döntéseikkel 2007-től rendszeresen és nagy összegben nyújtottak kölcsönöket - az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon - a teljesen vagy részben a zrt. tulajdonában álló gazdasági társaságoknak, illetve magánszemélyeknek - köztük az egyik vádlottnak -, sportszervezeteknek.
A Szegedi Törvényszék azonban másodfokon - bizonyítottság hiányában - felmentette a vádlottakat. A döntés ellen az ügyészség a bűnösség megállapításáért, a vádlottak és védőik bűncselekmény hiányában történő felmentésért fellebbeztek. Az ügy a Szegedi Ítélőtábla bíráinak kizárása után a pécsi táblabíróságra került.
A harmadfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte a Szegedi Törvényszék ítéletének a másod- és harmadrendű vádlottra vonatkozó részét, és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasította. Az időközben elhunyt elsőrendű vádlott ellen megszűnt az eljárás.
A hatályon kívül helyezés ellen az ügyészség, valamint a harmadrendű vádlott és védője is fellebbezést nyújtott be, ezeket azonban a Kúria nem találta alaposnak. Indoklásában a Kúria egyetértett az ítélőtáblával abban, hogy az elsőfokú ítélet megalapozatlan, és ez kizárólag bizonyítás felvételével - szakértői vélemény további kiegészítésével, esetleg a szakértő ismételt meghallgatásával - küszöbölhető ki, erre azonban a harmadfokú eljárásban nincs lehetőség.
