Révbe érnek a debreceni székházzal a hajdúsok?

Évtizedes vagyonjogi problémák után most úgy tűnik, sínen van a Hajdú Táncegyüttes méltó lakhatásának ügye.

Debrecenben bizonyára sokan tudják, hogy a népszerű hajdúsok bázisa a képünkön is látható Hatvan utcai épület (egy régi iskola), amelyik kívülről – jóindulattal – még hagyján, belülről azonban számos sürgős tennivaló volna. Az önkormányzat ugyan két évvel ezelőtt megcsináltatta az életveszélyessé vált villamosrendszert és a folyton elduguló csatornát, de a fűtésrendszer, az ablakok, a padlózat elavult, a penészedés csak egy komolyabb beavatkozással megállítható. 

Az épület rendbe hozatalát hosszú-hosszú ideje gátolja, hogy az ingatlan nem a Hajdú Táncegyüttes és nem a debreceni önkormányzat tulajdona – hanem az államé. Ezért a város nem akart többet költeni rá a szükségesnél, a hajdúsok pedig nem tudtak. De miért is tették volna, ha az épület nem az övék?
Tovább nehezítette a dolgot, hogy bár az ingatlant az állam birtokolja, sokáig nem volt olyan gazdája, akinek számított is volna az épület megóvása. Mert papíron ugyan a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság volt a tulajdonos, de mivel az ő feladatellátásukhoz az ingatlan nem volt szükséges, nem törték magukat azért, hogy a hasznosítás érdekében átadják a vagyonkezelői jogot a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek (2014-ben próbálták, de beletörődtek abba, hogy elmondásuk szerint választ sem kaptak az MNV-től).

---

IDE VÁG!

Mi lesz veled, Hajdú Táncegyüttes? A Debrecen meghatározó kulturális jelképének számító együttes áldatlan körülmények között végzi munkáját.

---

Ezzel együtt a Cívishír 2018 nyári megkeresésekor az állami vagyonkezelőnél úgy nyilatkoztak, hogy a korábbi vagyonkezelési szerződés megszüntetése révén a Hatvan utcai ingatlan tulajdonjoga heteken belül hozzájuk kerül a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságtól. Ehhez képest további majdnem három évnek kellett eltelnie, hogy 2021 májusában megszülethessen azt a polgármesteri határozat, amelyben Papp László kérelmezi az ingatlan ingyenes önkormányzati tulajdonba adását a nemzeti vagyonkezelőnél. A polgármester kulturális szolgáltatás biztosítására  hivatkozva kéri az ingatlant; a bővebb indoklásból világosan kikövetkeztethető, hogy a hajdúsoknak kedvezne az önkormányzat, amely vállalja a tulajdonba adás érdekében felmerülő költségeket. 

RaL

Galéria