Ilyen lenne Debrecen 2030 végére a városvezetés terve szerint!

Elkészült, és a június 24-én, több mint fél év után újra összeülő debreceni közgyűlés elé kerül a városvezetés 2030-ig szóló gazdasági programja.

A 44 oldalas, Papp László polgármester által előterjesztett dokumentum – a helyzetértékelés mellett – olyan programelemeket, terveket ismertet különböző témákban (város-, vállalkozás- és gazdaságfejlesztés, lakhatás, közlekedés, fenntarthatóság stb.), amelyek megvalósítása célfeladatként jelenhet meg ebben az évtizedben. A terv fő vezérelve, hogy Debrecen középtávon egy 300 ezres városként képes legyen betölteni a régiócentrum-szerepet.

Egy anyagban képtelenség volna a teljesség igényével végigtekinteni a programon, ezért igyekeztünk csak a leglényegesebbnek tűnő, legegyszerűbb dolgokra koncentrálni. A programterv a cikk alján letölthető!

Város-, gazdaság- és vállalkozásfejlesztés

2030-ig 20 ezer új munkahely létesülne (2014-től idáig 8 ezer jött létre), a beruházások révén a városban működő cégek árbevétele 50 százalékkal növekedne, a jelenlegi 2 ezerről 3 ezer milliárd forintra. Az innovatív, magas hozzáadott értékű iparágak további fejlesztése áll az elképzelések középpontjában.

• az északnyugati és a déli ipari park közműfejlesztésének folytatása;
• smartcity programok (modern közlekedés a legújabb megoldásokkal, vállalati együttműködésekkel, digitális lakossági bevonással);
• Debreceni Városfejlesztési Alap (visszatérítendő források városfejlesztési beruházások finanszírozására);
• kis- és középvállalkozások parkja;
• vállalkozások megjelenítése a Google Maps-en.

Közlekedés

A helyi közúthálózat az elmúlt évek fejlesztései ellenére több helyen, csúcsidőszakban már nem tudja kielégíteni az igényeket megfelelően. A problémát alapvetően a települést elkerülő utak és a városi külső gyűrűk hiánya okozza. A tranzit-, az inga- és a helyi forgalom túlterheli a főutak bevezető szakaszait és a körutakat. 2030-ig a jelenlegi 49 százalékos arányról 38 százalékra szorítanák a  személygépjármű-használat arányát. A dokumentum 37 pontban sorolja a terveket, mi most tízet emelünk ki.

• az elhalasztott főpályaudvar megépítése;
• a keleti elkerülő megépítése 2x1 sávval (a 47-estől a 354-es útig);
• keleti belső tehermentesító út megépítése;
• a 3-as villamosvonal kiépítése;
• a 48-as főút belterületi szakaszának 2x2 sávra bővítése;
• a Vágóhíd utcai felüljáró újjáépítése, a Vágóhíd utca 2x2 sávra bővítése;
• a Szoboszlói út 2x2 sávra bővítése az Erzsébet utcától az M35-ös autópályáig;
• a Határ út és a Vincellér utca összekötése;
• az M35 új csomópontja és a 35-ös főút összekötése Józsa északi részén;
• P+R rendszerű parkolók kiépítése.

Lakhatás

Debrecen lakásállománya mintegy 96 ezres; 2011-2018 között évente átlagosan 271 lakás épült, ami lassulás az azt megelőző 10 évhez képest. Az ingatlanárak jelentős emelkedése miatt az agglomeráció egyes településein nő a lakosságszám, míg Debrecenben stagnál vagy enyhén csökken. A cél: Debrecen belterületén jelentősen növelni a lakóterületek nagyságát és a lakósűrűségét a megfizethetőbb ingatlanárak tekintetében. A kollégiumépítés is ebbe a témakörbe tartozik (minden ötödik nappalis diák kollégista, de a jelenlegi férőhely-kapacitás az igényeknek csak a 85-90 százalékát fedezi).

• tócóvölgyi fejlesztés és a hozzá kapcsolódó bérlakásprogram;
• bérlakásprogram (nem szociális célú, hanem a pályakezdőkre fókuszáló) kidolgozása;
• kollégiumépítések (Mechwart szakgimnázium, Debreceni Nemzetközi Iskola stb.).

Humánszolgáltatások 

A cél, hogy 2030-ig a jelenlegi 72 ezerről 80 ezer főre növekedjen a város oktatási-, nevelési intézményei által ellátottak száma, elsősorban a műszaki szakképzés, a mérnökképzés és az orvosképzés területén, valamint emelkedjen a középiskolába járó diákok száma. Szintén célként fogalmazódik meg a  kreatív ipar súlyának növelése és a regionális centrumszerep elérése a kultúra területén. A szociális ellátórendszer esetében az idősödő korosztály jelentős ellátási igényt rón a városra. 

• család- és gyermekjóléti központok számának növelése (Epreskert-Tégláskert, Nagysándor-telep, Kismacs-Nagymacs);
• családok átmeneti otthona: új 22 férőhelyszámú egység létrehozása;
• öt új, 50 fős idősellátó intézmény;
• további 220 bölcsődei férőhely;
• hajléktalanellátás: a kapacitás 50 férőhellyel történő bővítése; 
• sportberuházások: fedett atlétikai csarnok megépítése, sportmúzeum, Debreceni Kerékpáros Központ, Debreceni Extrémsport Park, velodrom; 
• kulturális beruházások: Kelet-európai Zsidóság Története Múzeum létrehozása, regionális popkulturális és könnyűzenei központ kialakítása, hangversenyterem építése, a Kölcsey Központ teljes felújítása, a Nagyerdei Szabadtéri Színpad nézőterének mobil fedése.

RaL