Drágul a liszt, de nem eléggé

A januári áremelést követően áprilisban néhány forinttal ismét drágul a liszt – tudtuk meg a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatójától. Lakatos Zoltán elmondta: az áremelés oka, hogy míg tavaly júliusban egy tonna jó minőségű búzáért 50-52 ezer forintot kellett fizetni, addig az év elején már 75-76 ezer forintot is elkértek érte. Jelenleg ugyan valamivel alacsonyabban, 72-74 ezer forint között alakulnak az árak, de ez még mindig jóval magasabb a kívánatos szintnél.

– Januárban a malomipar három-öt forinttal emelte a liszt árát, most újabb 3-5 forintos emelés szükséges – mondta a szakember. – Ez az összességében 8-10 százalékos áremelés azonban még mindig csak arra elég, hogy a szakma fenntartsa magát. Magyarországon 80 kilogramm az egy főre eső éves lisztfogyasztás, így az áremelés a lakosság szempontjából elenyészőnek nevezhető, hiszen háztartásonként évi 4-500 forint pluszkiadást jelent – hangsúlyozta Lakatos Zoltán. Hozzátette: több tényező együttes hatása okozta, hogy „meglódult” a búza ára. Az exportot az utóbbi időben elősegítette a kedvező, 366-367 forintos euró árfolyam, megérte a kereskedőknek a búza kivitele. A magyar kenyérgabona fő exportpiaca Olaszország, ahol évente több mint egymillió tonna talál gazdára, kisebb mennyiségben még Románia és Ausztria vásárol tőlünk. Szintén árfelhajtó hatása volt, hogy a fehérjetakarmányok (szója, napraforgó, repce) jelentős mértékű drágulása miatt a takarmánygyártók és gazdálkodók kénytelenek voltak olcsóbb helyettesítő terméket, a többi között búzát bevonni az állatok etetésébe. Ezért a jó minőségű, fehérjében gazdag gabona belföldi piacán a malomipar szereplői mellett megjelentek a takarmány előállítók is.

Kína közbeszólt

Ha pedig tágabb összefüggésben vizsgáljuk a lisztár emelkedésének okát, akkor egészen Kínáig kell mennünk.
– Kína nagyon komolyan befolyásolta a búza világkereskedelmét – fogalmazott. – A pestis miatt korábban az ázsiai ország sertésállományának csaknem a felét „kivágták”, most viszont elkezdődött az új állományok telepítése, ami óriási takarmányigénnyel jár.

Azzal, hogy Kína, mint nagyvásárló, belépett a piacra, teljesen megváltoztak a viszonyok, jelentősen megnőtt a kereslet, és emelkedtek az árak.

Ráadásul az utóbbi időben a kínaiak egyre inkább kezdik felismerni, hogy a szinte kizárólag a rizsfogyasztáson alapuló étkezés helyett sokoldalúbban kell táplálkozniuk. Elkezdtek több húst és gabonát enni, és ha a fogyasztásuk csak egy százalékkal nő, máris megugrik a kereslet, például a búza iránt is.
A liszt árának emelkedését természetesen a sütőipar is érvényesíti a termékeiben, Lakatos Zoltán ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy Magyarországon még mindig jóval olcsóbbak a péksütemények, mint tőlünk nyugatabbra, ahol egy félkilós kenyeret ezer forint alatt nem nagyon lehet megvenni, és például Bécsben a császárzsemle is kétszer-háromszor annyiba került, mint itthon. A Hajdú Gabona elnök-vezérigazgatója szerint, ha tetszik, ha nem, ennek az árkülönbségnek csökkennie kell, azaz a sütőipari termékek ára itthon is tovább fog emelkedni.

Jó termés várható

Ami pedig az idei búzaterméssel kapcsolatos várakozásokat illeti, Lakatos Zoltán most optimista, nem úgy, mint februárban, amikor még elég sötéten látta a helyzetet. – Elég öreg motoros vagyok már a szakmában, de ilyet még nem nagyon tapasztaltam – fogalmazott. - Ijesztő volt, ahogy a hirtelen jött februári melegben zsenge hajtások jelentek meg a búzán, majd a nem sokkal később érkezett mínusz tizenöt fokban ezek a hajtások elfagytak, az egész tábla sárga színű lett. Szerencsére azonban a búza nagyon ellenálló növény, kiheveri az efféle sokkokat, és most már szép zöldek a táblák, megkapták a szükséges esőt és fejtrágyázást is, úgyhogy joggal várhatjuk el az idei jó termést.

Magyarországon nagyjából 930 ezer hektáron termesztenek búzát, és átlagosan 5 millió tonnát aratnak le a gazdák. Ebből a búzatermésből a malomipar 1,25 millió, a takarmánygyártás 950 ezer tonnát dolgoz fel, ipari célra 250 ezer, vetőmagként pedig 300 ezer tonnát használnak fel. Magyarország kedvező adottsága miatt 2,3 millió tonna búza exportra is jut.

Lakatos Zoltán megjegyezte, hogy a koronavírus-járvány a szakmára a szokásosnál is nagyobb terheket ró. A malmokban éjjel-nappal dolgoznak, hogy jó minőségű alapanyaggal lássák el a sütőipart, komoly helytállásukról ugyanakkor meglehetősen kevés szó esett az elmúlt egy évben.

Takács Tibor