Debreceni szakképzés: ezek a legmenőbb területek
Az előző évinél 10 százalékkal több, majdnem 1800 diák jelentkezett a Debreceni Szakképzési Centrum (DSZC) intézményeibe; a legtöbben az informatika és távközlés ágazatát választották – közölte április 29-i sajtótájékoztatóján Tirpák Zsolt.
A kancellár rámutatott, a Debrecen elmúlt évekbeli gazdasági teljesítményét elismerő nemzetközi díjak mögött komoly munka van a hétköznapokban, amelyből a szakképzés szereplői is kiveszik a részüket. A kérdés az volt, hogy az évek óta csiszolt, mára komoly ösztöndíjrendszert is magában foglaló szakképzést sikerül-e vonzó lehetőséggé tenni a fiatalok és a szülök számára vagy marad másodrangú oktatási forma. Tirpák Zsolt szerint a számok egyértelműen az előbbi cél elérésére utalnak (soha ennyi beiskolázottjuk nem volt), iskoláikban egyre több a motivált, felkészült diák.
A DSZC 11 intézményében – 17 ágazatban és 58 alapszakma megjelölésével – 43 technikusi osztály és 14 szakképző iskolai osztály indul. A mostani jelentkezők közül a legtöbben az informatika és távközlés (258), a turizmus-vendéglátás (212), a specializált gép- és járműgyártás (197), valamint az építőipar (171) területén kezdik meg tanulmányaikat az ősszel. A Mechwartba és a Brassaiba a korábbi négy-négy osztály helyett immár hat indul. A DSZC-nél új technikusi képzésként jelenik meg a légijármű műszerész, a légijármű szerelő, valamint a vasútforgalmi szolgálattevő.
Tirpák Zsolt arról is beszélt, hogy május-júniusban ezer tanulójuk tesz érettségi vizsgát (ők még a szakgimnáziumi rendszerben végeznek, azaz egy évet még szakmatanulással töltenek, majd azután lépnek a munkaerőpiacra).
[Beillesztett cikk: Aki szakmát tanul, már az iskola során is pénzt keres]
Több mint 2 ezren – köztük 800 felnőtt – tesznek szakmai vizsgát hamarosan; rájuk szeretné felhívni a munkaadók figyelmét a DSZC, hiszen képzett szakemberként keresnek majd állást és/vagy tanulnak tovább. Jelentős részük rendszerüzemeltető, gépgyártástechnológiai technikus, logisztikai és szállítmányozási ügyintéző, pénzügyi-számviteli ügyintéző, vegyésztechnikus, villanyszerelő.
Az oktatás legyen rugalmas, empatikus, alkalmazkodjon a munkaerőiaci igényekhez: bár ez az elvárás régen megfogalmazódott, a valóra válása csak az utóbbi években látszik – hangsúlyozta Pósán László országgyűlési képviselő, rámutatva, a helyi szakképzés összehangoltan működik a debreceni gazdaságfejlesztéssel.
A városi gazdaságpolitikai döntések és a DSZC által kínált ágazati képzések – folytatta – szoros összefüggésben vannak; a turizmus-vendéglátás például azért hangsúlyos a DSZC-nél, mert az ágazat a cívisvárosban feljövőben van: Debrecen–Hajdúszoboszló kiemelt turisztikai fejlesztési térséggé vált számos állami-önkormányzati beruházással, amire a piac is reagál (egyebek mellett szállodaépítésekkel).
Pósán László kiemelte azt a kormányzati célt, hogy végzettség nélkül senki se hagyja el a középiskolát (megjegyezte, míg 2019-ben az Oktatási Hivatal 1645 olyan fiatalról tudott, aki nem fejezte be az általános iskolát, addig 2020-ban 540-re csökkent a számuk). A politikus fontosnak nevezte azt is, hogy minél kevesebben morzsolódjanak le a szakképzésben: szintén az Oktatási Hivatal adatai alapján, ez a 2016/2017-es tanévben 80 ezer diákot (a tanulói létszám 11 százalékát) fenyegetett, tavaly viszont nagyban fékeződött a folyamat. Akkor 50 ezer (6,8 százalék) tartozott ebbe a veszélyeztetett kategóriába.
RaL